Azemlőráksúlyát mutatja, hogy az új méhnyakrákos betegek száma ötször kevesebb, hozzávetőleg 1100, s mintegy 4-500 eset végződik halállal. Az emlőrák az idősödő (50-65 év közötti) korosztályban a leggyakoribb, de a fiatalabbak is mindinkább érintetté válnak az átalakuló életmód következtében. Összességében a magyar női népesség átlagos emlőrák-kockázata 8-10 százalékos, tehát minden 10-ik, 12-ik nőnél megjelenik a kór, ami már elég nagy kockázat ahhoz, hogy a szűrővizsgálatokra mindenki eljárjon.
A mammográfiás szűrés tulajdonképpen egy röntgenvizsgálat, amely a daganatokat még korai fejlődési fázisukban ki tudja mutatni, ami jelentősen megnöveli a túlélési esélyeket. A mellszövetet két kemény felület között összenyomják, amelyet így könnyen átvilágít a röntgensugárzás és az orvos számára lehetővé válik, hogy a képernyőre kivetített szürkeárnyalatos képen az orvos megkeresse a rákra utaló jeleket, például csomókat. A mammográfia használható szűrésre és diagnosztikai célból is. A vizsgálatok gyakorisága attól függ, hogy a páciens hány éves, és mekkora a mellrák kialakulásának kockázata.
Az emlődaganat korai felismerésének legjobb eszköze a mammográfia

Mi és miért történik?

A mammográfiás szűrés során elsősorban az emlő változásait igyekeznek megtalálni olyan nőknél, akiknél nem fedeztek fel a rákra utaló jeleket vagy tüneteket, s nem találhatók a mellben megfigyelhető rendellenességek. A cél az, hogy érzékeljék a rákot, mielőtt kifejlődnének annak nyilvánvaló klinikai tünetei.

Az emlő nem csak orvosi szempontból fontos "szerv", hanem - mint a nőiesség szimbóluma - számos érzelmi, lelki kérdéssel is kapcsolatos. Talán emiatt is kering a nők rettegett betegsége, az emlőrák körül annyi mendemonda. Összegyűjtöttük a leggyakoribb tévhiteket! Részletek!

A diagnosztikai mammográfia a gyanús emlő elváltozások vizsgálatát célozza. Például, ha a mellben csomót észlelnek, vagy fájdalmat tapasztalnak, szokatlan bőrelváltozás jelenik meg, a mellbimbó megvastagszik vagy váladékozik. A szűrővizsgálat során rögzített mammogram kiértékelésére is használhatják, ha azon valamilyen abnormális dolgot találnak. A diagnosztikai mammográfia több képet tartalmaz általában.

Mikor érdemes vagy kell a mammográfiára menni?

Nincs általános szabály, hogy milyen életkorban szükséges a legelső vizsgálatot megejteni, s aztán rendszeresen eljárni szűrésre. Ezért az a legjobb, ha a páciensek megbeszélik az orvosukkal ezt a kérdést, s az egyéni kockázati tényezők, s az előnyök és hátrányok mérlegelése után hozzák meg a döntést a szűrés ütemezéséről.

A mammográfiás szűrés ütemezésének szempontjai

Az első tényező, hogy mekkora a nők átlagos a mellrák kockázata. Általános vélekedés, hogy 40 éves kor felett érdemes eljárni szűrésre, és 1-2 évenként megismételni. Vannak szakértők, akik szerint ennél korábban is van értelme a vizsgálatnak, de akadnak, akik a legkésőbbi időpontot az 50 éves kor köré teszik. Azaz a 40 év jelenleg egy jó irányéletkornak számít.

Azoknak a nőknek az esetében, akiknél a kockázatok magasabbak, például a család kórtörténete miatt, érdemes 40 éves kor előtt elkezdeni a szűréseket. Az orvosokkal megbeszélve ilyenkor kialakítható egy személyre szabott program is. Szükség esetén ebbe beletartozik a mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) és a mammográfia kombinálása is.

A mammográfia kockázatai és korlátai

A mammográfia egy alacsony dózisú sugárzás. Habár a legtöbb nő számára rendszeres mammográfiás vizsgálatok előnyei felülmúlják a sugárzás okozta kockázatokat, ez bizonyos minimális rizikót mégis jelent. A mammográfia nem mindig pontos. A felhasznált eszközök minősége, képfelbontása és pontossága eltérő lehet, illetve a berendezést kezelő orvosok tapasztalatai és készségei sem azonosak. Más tényezők - például a kor és a mellszövet sűrűsége - álnegatív vagy álpozitív mammográfiás eredményekhez vezethet.

A mammográfiás felvételeket a fiatalabb nők esetében nehezen lehet értelmezni. A fiatal nők melle több mirigyet, illetve ínszalagot tartalmaz, mint azok az idősebbeké, s a sűrű mellszövet könnyen elfedheti a rák jeleit. Az életkor növekedésével a mellszövet zsírosabbá válik és kevesebb lesz a mirigyek száma, így könnyebben áttekinthetők a leletek a változások kimutatására.

A mammográfián átesett nők mintegy 10 százalékánál további vizsgálatokra is szükség van, beleértve az ultrahangos képalkotást, a mellszövetből való mintavételt (biopszia) laboratóriumi elemzések céljára. Azonban a legtöbb mammogramon felfedezett elváltozás nem rák.

A mammográfiás szűrés nem észleli az összes rákfajtát. A rákos daganat lehet túl kicsi, vagy lehet egy olyan területen (például a hónaljban), amely nehezen látható mammográfiával. A mammográfia ezért az emlőrákoknak csak a 80 százalékát találja meg. Nem minden mammográfiával megtalált daganat gyógyítható. Bizonyos típusú rákos megbetegedések nagyon agresszívek, gyorsan növekszenek és átterjednek más testrészekre.

Cikkünkhöz felhasználtuk a Mayo Clinic által közzétett információkat.

❤ ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!