A "tiszta" fény
Akadémikusok évszázadokon át úgy gondolták, hogy a színes fény a fehér vagy "tiszta" fény módosult változata. Isaac Newton az 1660-as években bizonyította be, hogy a fehér fény az összes többi színű fény kombinációjából tevődik össze.
Így állnak össze a színek
A színt a fény és az elektronok kölcsönhatása határozza meg. Azt pedig, hogy pontosan milyen interakció felelős az egyes színekért, nem is olyan egyszerű feladat meghatározni, lévén hogy 15 féle mechanizmusról tudnak a kutatók.
Hogyan látjuk a színeket?
Rózsapiros, égszínkék, halványsárga,padlizsánlila - nemcsak a fantáziánkon múlik, hogy milyen színeket érzékelünk magunk körül. Milyen fiziológiai és biológiai folyamatok zajlanak le a szervezetünkben, mikor színeset látunk? Kattintson a válaszért!
3500 éves ételszínezék
A színeket régóta használják módosító anyagokként is, például az ételszínezés legalább 3500 éves múltra tekint vissza - akkoriban az ókori egyiptomiak például bor és más színező anyagok hozzáadásával készítettek cukorkákat, hogy azok még étvágygerjesztőbbnek tűnjenek.
A sárga színű tej az eredeti?
A 18. század közepén az amerikaiak annyira hozzá voltak szokva a sárga színű tejhez - az ólom-kromáttól volt ilyen színe, amivel a vízzel hígított tejeket színezték -, hogy nem akartak "normál" fehér színű tejet inni, mondván, hogy az biztosan színezett.
A kék és a zöld ugyanaz a szín
Számos nyelvben, például több afrikai törzsi nyelvben a kéket és a zöldet egy és ugyanazon szín különböző árnyalataiként emlegetik. Az oroszoknál viszont a világos- és a sötétkék is két különböző színnek számít.
A színeket bizonyos kultúrák máshogy érzékelik
A színeket így látjuk
A nyelvek különbözőek, az emberi test működése viszont ugyanolyan. Az emberi szem trikromatikus látással rendelkezik, vagyis csak három színt látunk: a vöröset, a zöldet és a kéket. A teljes percepció az agyban történik. Például, ha a szemünk sok vöröset és zöldet lát, de kevés kéket, akkor az agyunk úgy érzékeli, sárga színt látunk.
A vér ezért sötétvörös...
A szín kémiai reakciók hatására is megváltozhat. Például ha a vörösvértestekben lévő hemoglobin oxigént veszít, a vérnek kékes árnyalata lehet. De a testünkön átfolyó vért összességében sötétvörösnek látjuk, a különböző oxigénszinttel rendelkező hemoglobin-összetétel miatt.
... de akár zöld színű is lehet?
A kék vér tehát csak egy mítosz, sötétzöld viszont tényleg lehet a vér! 2005-ben egy kanadai férfi túl sok gyógyszert vett be migrén ellen, és a pirulákban található kénatomok reakcióba léptek a hemoglobinnal. Ilyesmi általában csak holttesteknél történik.
Forrás: Discover Magazine
