2020 végére megszüntetnék az összes nagy létszámú gyermekvédelmi otthont. Részletek itt.
Tavaly az összesen 1 millió 715 ezer kiskorúból közel 21 ezren részesültek gyermekvédelmi szakellátásban, köztük mintegy 14 ezren éltek nevelőszülőknél - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közelmúltban megjelent összegző kiadványából. A járási gyámhivatalok nyilvántartása szerint az örökbefogadásokban érintett gyermekek száma 2017-ben elérte az 1025 főt, ez a szám pedig több mint 20 százalékkal magasabb a megelőző három év átlagánál. Az engedélyezett örökbefogadások száma 1996 óta először emelkedett ezer fölé.
Több mint ezer gyermeket fogadtak örökbe tavaly Magyarországon
"A mostani, egyelőre stabilnak tűnő emelkedés az elmúlt három évben indult be. Akár folytatódik ez a jelenlegi tendencia, akár a mostani szinten stabilizálódik, az örökbefogadás jogintézményét mind a közvélemény, mind a szociális szféra intézményei egyre kedvezőbben ítélik meg, így egyre több gyermek valódi családban történő nevelkedésére ad lehetőséget" - olvasható a KSH kiadványában. A szerzők hozzáteszik, a pozitív változások az egységes örökbefogadási rendszer 2014-es bevezetésével kezdődtek el.
Hogyan működik a rendszer 2014 óta?
A háromszintű egységes örökbefogadási rendszer kitűzött célja az örökbefogadás lehető legrövidebb időn belüli lefolytatása. Az első szint a megyei, ahol a területileg illetékes szakszolgálatok igyekeznek örökbefogadó szülőket találni a saját nyilvántartásukban szereplő gyermekeknek. Amennyiben ezen a szinten sikertelen a keresés, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok (TEGYESZ) az Emberi Erőforrások Minisztériumának Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztálya által vezetett országos nyilvántartásban folytatják az örökbe fogadni vágyó szülőjelöltek keresését, amennyiben ez utóbbiak hozzájárultak az országos listán szerepeltetésükhöz. Ezen a két szinten egyaránt történhet nyílt vagy titkos örökbefogadás, a harmadik, nemzetközi szinten azonban már csak a szakellátásban nevelkedő gyermekek örökbefogadására van lehetőség.
Az örökbefogadott gyermekek háromötöde gyermekotthonban vagy nevelőszülőknél élt családba kerülése előtt, 22 százalékuk pedig még nem töltötte be első életévét. Fontos változás, hogy évről évre egyre többen kerülnek külföldre: míg 2014-ben az összes engedélyezett örökbefogadás 17 százalékát tették ki a külföldre irányuló örökbefogadások, addig 2017-ben már a 23 százalékát. A főváros után a legtöbb gyermeket Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből adták örökbe. Összességében minden második gyermek ezekről a területekről származott.
Nem csupán az örökbefogadások száma emelkedett meg jelentősen 2014 óta. Az örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánított személyek száma a tavalyi év végén már meghaladta a 2700-at, ami nagyjából 50 százalékos növekedést jelent az új rendszer bevezetésétől számítva. A 2017-es évben 1164 házaspárt és 156 egyedülálló személyt nyilvánítottak örökbe fogadásra alkalmasnak. Közülük minden harmadik házaspár és minden harmadik egyedülálló a fővárosban élt.
