Az immunterápia fejlődésével olyan paradigmaváltás indult meg az onkológiai ellátásban, amelynek eredményeként az immunrendszert aktiváló terápiák kerülnek előtérbe - mondta el Dank Magdolna egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Onkológiai Központjának főigazgatója annak kapcsán, hogy a rák elleni modern immunterápia kifejlesztéséért ítélték oda két kutatónak az idei orvosi Nobel-díjat.
A felfedezés, amely orvosi Nobelt ért
Miközben más tudósok arra törekedtek, hogy magukat a ráksejteket tegyék valamiként láthatóvá azimmunrendszerszámára, addig Allison inkább az immunsejtekre összpontosított kutatásai során. Így fedezte fel, hogy az immunrendszer rendelkezik egy speciális mechanizmussal, amely megóvja a test saját sejtjeit a célponttá, ezáltal pedig az áldozattá válástól. A Nobel-díjas felfedezéséről bővebben az alábbi cikkben olvashat!
Az immunrendszert fordítja a daganat ellen
A stockholmi Karolinska Intézet hétfői bejelentése szerint James P. Allison amerikai és Hondzso Taszuku japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a negatív immunreguláció gátlására alapuló tumorterápia kifejlesztéséért. Mint az Onkológiai Központ főigazgatója kiemelte, immunrendszerünkben benne van a képesség, hogy felismerje a daganatot, és ha felismerte, el is pusztítsa a tumorsejteket. Ezt az újfajta megközelítést képviseli az immunonkológia.
A korábban alkalmazott eljárások a tumorsejtek elpusztítására fókuszáltak, az immunonkológia viszont teljesen más koncepción alapul, a szervezetet, az immunrendszert aktiválja. Akkor aktiválódik a betegség, amikor a daganatsejtek képesek "elrejtőzni" az immunrendszer elől. Ebben az esetben gátlóreceptorok beiktatásával akadályozzák a szervezet immunválaszát. Az immunonkológiai fejlesztések ezeket a gátlópontokat iktatják ki: vagyis a gyógyszer aktiválja az immunrendszer normál működését.
Az immunonkológia a szervezet védelmi rendszerét aktiválná a daganat ellen
"A koncepciónak az a lényege, hogy kompletten más a mechanizmus, mint amit megtanultunk a korábbi eljárásoknál, mert ezekkel mindig a daganatot bombáztuk, most meg az immunrendszert tesszük arra képessé, hogy betöltse azt a feladatát, hogy elpusztítsa mindazt, ami nem való a szervezetbe" - magyarázta Dank Magdolna.
Vannak bizonyos betegségek, például a melanoma, a tüdőrák, a veserák, a fej- és nyakdaganatok, valamint a húgyhólyagrák, amelyek nagyon jól reagálnak az immunonkológiai gyógyszerekre, ezeket nevezik immunogén daganatoknak. Ezeken túlmenően jelenleg is zajlanak a más daganatokat érintő kutatások - tette hozzá Dank Magdolna, aki szerint a cél az, hogy a jövőben rutinná váljon az immunonkológiai kezelés.
Az eddigi eredmények szerint az immunterápia más gyógymódokkal is kombinálható, így a hatást fokozni lehet. Dank Magdolna reményei szerint egyre több immunterápiás kezelés lesz a jövőben, és a betegségek 75-80 százalékát lehet majd bevonni a kezelésekbe.
