A hőség megviseli a szervezetünket, ráadásul bizonyos problémák sokkal gyakrabban a meleg nyári hónapokban. Ezek közé tartozik például a melegkiütés és a napallergia, melyeket hasonló tüneteik miatt könnyű összekeverni.
A melegkiütés oka tulajdonképpen az izzadságmirigyekből kivezető "csövecskék" eltömődése. Az izzadásnak komoly szerepe van a szervezetünk hőháztartásának kiegyensúlyozásában: a melegben a verejtékmirigyek aktivizálódnak, a verejték pedig a bőrről párologva hűti a testünket. Ha azonban a verejték nem tud távozni, akkor irritálhatja a bőrünket, ezt pedig kiütések formájában tapasztalhatjuk meg.
A melegkiütés tünetei
A melegkiütés legjellegzetesebb tünete természetesen a bőrön kialakuló, piros, a bőrből kiemelkedő, sok apró kiütés, melyek kellemetlenül viszkethetnek. Az egész testen megjelenhetnek, de általában a tarkón, a nyakon, az arcon, a kicsiknél az ágyékon alakulnak ki.
A melegkiütés gyakori a hőségben és amikor magas a környezet páratartalma, illetve azoknál, akik hidegebb éghajlatról utaznak például a trópusokra. Gyógyszerek is növelhetik a melegkiütés kialakulásának esélyét. A kisbabák, gyerekek különösen hajlamosak lehetnek a melegkiütésekre, elsősorban azért, mert a verejtékmirigyeik még fejletlenek és a szervezetük hőmérsékletét sem tudják még elég hatékonyan szabályozni (emellett pedig a hirtelen hőmérsékletváltozásokhoz is nehezebben alkalmazkodnak).
A melegkiütés egy-két napon belül magától elmúlik, a kellemetlen tünetek azonban hűvös zuhannyal, esetleg borogatással enyhíthetőek. Nagyon fontos a további izzadás megelőzése, ezért igyekezzünk más módszerekkel biztosítani a test lehűtését, például menjünk be a szabadból egy légkondicionált szobába vagy üljünk a ventilátor elé.
Napallergia
A napallergia (szoláris urticaria) a melegkiütésnél sokkal ritkább, ugyanakkor súlyosabb probléma, mely tulajdonképpen magára a napsugárzásra, napfényre adott allergiás reakció. Pontos kiváltó oka ismeretlen.
A napallergia legfőbb tünete, hogy a bőrön megjelenő, erősen viszkető, fájdalmas kiütések jelennek meg. A kiütések gyakran a napfénynek kitett területeken jelennek meg, de az is előfordulhat, hogy a ruhával fedett területekre is "átterjednek". A kiütések mellett ödémásodás, a bőr kipirosodása is jelentkezhet, és az allergiás reakció szédüléssel, fejfájással, hányással, nagyon ritkán szapora szívveréssel, sőt akár anafilaktikus reakcióval is együtt járhat. Ez szerencsére csak akkor történhet meg, ha hirtelen nagy testfelületet ér a napfény egyszerre - ez általában azonban valóban nagyon ritka, hiszen a napallergiások jól ismerik a kellemetlen tüneteket, melyek akár az első tavaszi napsugaraktól megkeseríthetik az életüket.
A valódi napallergia nagyon kevés embert érint, a betegség kezelésében igen komoly szerepe van az életmódnak (pl. a megfelelő öltözék kiválasztásának), de a gyógyszereknek is. Mivel a napallergia egyeseknél a tapasztalatok szerint ritkábban jelentkezik azokon a területeken, melyeket többet ér a nap, náluk az úgynevezett deszenzitizációs terápia is ígéretes lehet.
