Az A-vitamin napi ajánlott beviteli mennyisége 1000 mikrogramm férfiak és 800 mikrogramm nők számára. Megfelelő étkezéssel viszonylag egyszerűen bevihető a szükséges adag, ráadásul bizonyos ételek, így egyes gabonapelyhek, margarinok és tejtermékek hozzáadott A-vitamint is tartalmaznak. Mivel zsírban oldódik, ez a vitamin akkor szívódik fel a legjobban, ha valamilyen zsiradék kíséretében fogyasztjuk. A legtöbb állati eredetű ételben bőven van mind a kettőből, viszont aki nem eszik húst, annak érdemes erre külön figyelmet fordítania. Ilyenkor segíthet például, ha a salátánkhoz egy kevés olívaolajat adunk. Bizonyos emberek szervezete egy genetikai mutáció miatt kevésbé képes a vitamint előanyagaiból előállítani, így ők a vegánokhoz és vegetariánusokhoz hasonlóan táplálékkiegészítő formájában is szedhetnek A-vitamint.
A sárgarépa talán
az egyik legismertebb forrása az A-vitamin előanyagának
A retinol néven is ismert vitaminnak kiváló forrásai az olyan belsőségek, mint a marhamáj és a báránymáj. A csukamájolaj szintén gazdag A-vitaminban, akárcsak az olyan zsírosabb halak, mint a lazac, a pisztráng, a makréla vagy a tonhal. Bőven található továbbá a kacsamájban, a kaviárban, a kecskesajtban és a vajban is, így ezeket is együk rendszeresen.
Milyen tünetek jelzik, hogy szervezetünk hiányt szenved A-vitaminban? Részletek itt.
Akik nem fogyasztanak húst, más forrásból kell beszerezniük a napi adagjukat, például sajtokból. Az olyan fajták, mint a feta, a cheddar, a limburger, a camambert, a kék sajt vagy a roquefort és a krémsajt mind nagy mennyiségben tartalmaznak retinolt.
Növényi forrásokban sincs hiány, de itt ügyelni kell a hozzáadott zsiradékra. Bőven van A-vitamin az édesburgonyában, a sütőtökben, a fodros kelben, a kelkáposztában, a fehér- és a sárgarépában, valamint a piros színű kaliforniai paprikában. A mángold, a spenót és a római saláta is remek forrás. A gyümölcsök közül a mangó, a sárgadinnye, a görögdinnye, a grapefruit, a barack és a nektarin tartalmaz nagyobb mennyiségű A-vitamint.
Forrás: care2.com
