Egy német és dán tudósokból álló kutatócsoport úgy határozta meg az S-faktort, hogy a benne foglalt pszichés tendencia hajtja az embereket saját hasznuk maximálására mások hasznának kárára, illetve ez táplálja a hitet, amely igazolja rosszindulatú viselkedésüket.
A teória szerint akiknek magas az S-pontszámuk, bármi áron el akarják érni céljaikat, még ha közben másoknak kárt okoznak is. Olyan céljaik is lehetnek, hogy mások kárára legyenek. A kutatók azt is állítják, hogy az ilyen emberek nem akarnak másoknak segíteni, ha abból nem származik hasznuk, és nem éreznek semmiféle késztetést, hogy elősegítsék mások sikerét. Nem lesznek boldogok, ha bármilyen jó történik, kivéve, ha az őket érinti előnyösen - olvasható a Big Think cikkében.
Nincs ember, akiben ne lenne meg az S-faktor. Az ereje a kérdéses
Aki egyszer gonosz, máskor is az?
Sikerült azt is kimutatni, hogy azok az emberek, akikben valamilyen sötét vonás erős, hajlamosak más sötét vonásokban is magas értékeket mutatni, ami arra utal, hogy a sötét tulajdonságoknak van egy közös magjuk, amelyben összekapcsolódnak. A kutatást Morten Moshagen, az Ulmi Egyetem, Benjamin E. Hilbig, a Koblenz-Landaui Egyetem és Ingo Zettler, a Koppenhágai Egyetem tudósa vezette. Abból indultak ki, hogy a rosszindulatot hasonlóan lehet mérni, mint az intelligenciát. Charles Spearman pszichológus, az emberi intelligencia kutatásának úttörője már kimutatta, hogy létezik egy általános intelligenciafaktor (g-faktor), mert azok az emberek, akik magas pontszámot értek el egy intelligenciateszten, általában magas pontszámot érnek el más intelligenciateszteken is. Az S-faktor is hasonlóan működik.
A tudósok az S-faktor azonosítására kilenc különböző tesztet használtak a négy különböző vizsgálatban. A vizsgálatok középpontjában azok a sötét vonások álltak, amelyeket már korábban is kimutattak, a kutatásokról pedig beszámolt a pszichológiai szakirodalom is. A Scientific American folyóiratban Scott Barry Kaufman cikke szerint a sötét vonások kutatása nemcsak a pszichológia, hanem a kriminológia és a viselkedési közgazdaságtan számára is alapvetően fontos.
A sötét mag 9 szelete
Az S-faktor a következő vonásokat foglalja magában a kutatók meghatározásai szerint:
1. Egoizmus: a saját öröm, illetve az előnyök megszerzése a közösség jólétének rovására.
2. Machiavellizmus: manipulatív viselkedés, érzéketlenség, számító viselekdés.
3. Erkölcstelenség: általános gondolkodásbeli orientáció, amely az etikátlan viselkedés irányába hajlik.
4. Nárcizmus: az "én" megerősítése mindennél fontosabb.
5. Jogosultságérzés: annak átható érzése, hogy az adott ember többet érdemel és többre jogosult, mint mások.
6. Pszichopátia: hiányosságok az érzelmekben, az önuralomban, a lobbanékonyság kezelésében.
7. Szadizmus: hosszan megmaradó viselkedésmintázat, amely mások megalázásával, kegyetlenkedéssel, illetve szándékos fizikai, szexuális vagy lelki fájdalom, továbbá szenvedés okozásával kívánja érvényesíteni a hatalom és a dominancia vagy az öröm és az élvezet iránti igényt.
8. Önérdek: azoknak a céloknak a hajszolása, amelyeket a társadalom értékesnek tart: beleértve az anyagi javakat, a társadalmi státuszt, az elismerést, az egyetemi vagy munkahelyi teljesítményt, sőt a boldogságot is.
9. Rosszindulat: képes sérteni másokat, de önkárosodást is okozhat; beletartozik a közösségi, a pénzügyi, a fizikai vagy egyéb kellemetlenség előidézése.
Miért és honnan ered ez az életünket szinte átható, gyakran megjelenő agresszió, és hogyan lehet védekezni ellene? Hiszen általában rossznak, gonosznak, károsnak érezzük. Miért fordul elő olyan gyakran? Mi a szerepe, van-e "értelme" az agresszív viselkedésnek, végső soron: mire jó a rossz? Részletek!
Teszt: mennyire sötét a személyiségünk?
Kaufman kidolgozta az S-faktor vizsgálatának rövid változatát, amelynek az alábbi listán szereplő tételei közül minél többel ért egyet valaki, annál magasabb pontszámot érne el az S-faktor vizsgálata során.
1. Nehéz előrejutni anélkül, hogy itt-ott ne végezzünk félmunkát.
2. Szeretek okosan manipulálni, hogy előre jussak.
3. Azok az emberek, akikkel rosszul bánnak, rendszerint tettek valamit, hogy magukra vonják a bajt.
4. Tudom, hogy különleges vagyok, mert mindenki ezt mondja nekem.
5. Őszintén úgy érzem, hogy többet érdemlek, mint mások.
6. Bármit kimondok, csak hogy megszerezzem, amit akarok.
7. Fájdalmat okozni embereknek izgalmas lenne.
8. Megpróbálom biztosítani, hogy mások is tudjanak a sikereimről.
9. Néha nekem is érdemes egy kicsit szenvednem, hogy mások elnyerhessék megérdemelt büntetésüket.
Vajon ezek alapján látunk-e sötét személyiségeket (vagy nevezzük gonosznak?), ha körülnézünk a szűkebb és tágabb környezetünkben, a közszereplők között, vagy belepillantunk a tükörbe? Bárhogy ítélünk is, ne legyünk előítéletesek - hiszen az is egy sötét vonás.
