A hiperszomnia az inszomniával ellentétben kevésbé közismert alvászavar, holott a felnőtt lakosság 10-15%-a szenvedhet tőle. A hiperszomnia nagyfokú aluszékonyságot jelent, amelyet leginkább az alvás-ébrenlét ciklus felborulása okoz.
Hogyan alakul ki?
Az alvás-ébrenlét ciklus felborulását több tényező is kiválthatja. Gyakran szenvednek ettől a betegségtől, akik éjszakai vagy váltott műszakban dolgoznak. Ilyenkor ugyanis az érintettek egy hét alatt körülbelül 8 óra alváshiányt halmoznak fel, ami gyakorlatilag olyan, mintha hetente egy teljes éjszakát ébren töltenének. Ez az alváshiány pedig összeadódik, és egyéni tűrőképességtől függően - van, akinél 2-3 év után, van, akinél évtizedek múlva - álmatlanságot, majd aluszékonyságot okoz.
Kóros aluszékonyságot okozhat idegrendszeri betegség, szív- és tüdőbetegség, májelégtelenség vagy alvási apnoé is, emellett mentális probléma is állhat a háttérben.
A hiperszominának egyébként több változata ismert: létezik úgynevezett korai alvásfázis szindróma és késleltetett alvásfázis szindróma is. Előbbinél a beteg korán elalszik, de hajnalban már fel is ébred, míg a másik állapotnál ennek fordítottja jellemző.
Mikor kell aggódni?
Az még nem nevezhető kórosnak, ha egy több napos alváshiány után ágynak dőlünk, és akár egy egész napot is végigalszunk.
Csak orvosi javaslatra és alapos kivizsgálás után szabad gyógyszerhez nyúlni álmatlanság esetén, és akkor is bizonyos szabályok betartásával. Olvassa el, mik ezek!
Viszont ha ez az állapot sokáig fennáll, akkor lehet, hogy sokkal súlyosabb gond áll a háttérben. A pontos diagnózist azonban feltétlenül az orvosra kell bízni. Ha nagyfokú álmosságot tapasztalunk magunkon vagy a környezetünkben élőkön, illetve azt vesszük észre, hogy a legtöbb esetben nem elég a 8-9 óra alvás, akkor minél előbb forduljunk szakemberhez!
