Mi a szerepük a szeplőknek?

Világos bőrszín és vörös, vagy szőke haj mellé gyakran társulnak szeplők. Egyesek szabadulnának a főként arcon, de sok esetben vállon és háton is jelentkező foltoktól, míg mások kimondottan vonzónak találják őket. De miért is alakul ki ez a különleges pigment-rendellenesség, és mi a szerepe?

A szeplő (ephelis), a leggyakoribb, és egyben legveszélytelenebb festékzavar a bőrön. Senki sem születik velük, fiatalkori változata jellemzően 4-5 éves kor körül jelentkezik, amikor a bőrfelület apró pontjainak megnövekedik a pigmenttartalma.

Ennek oka, hogy az ultraibolya sugárzás hatására aktívabbá válik a hámréteg alsó sejtsorában található melaninsejtek működése (bőrünk mellett egyébként hajunk és szemünk színéért is a melanin felel), ezért azok több festékanyagot termelnek. Ezek egyfajta védernyőt alkotva oltalmazzák a hámsejteket a nap ultraibolya sugárzásának káros hatásaitól. Elsősorban a Melanocortin 1 receptor (röviden MC1R) nevű gén működésével hozható összefüggésbe a szeplők kialakulása.

Ez dönt arról, hogy testünk milyen pigmenteket termel - a leggyakoribb az eumelanin, amely a barna és fekete színekért felelős, míg a feomelanin a haj vörös színét adja. Ha ez a gén testünkben aktív, az sötétebb haj- és bőrszínt eredményez, inaktivitása pedig világosabb bőrszínben, szőke vagy vörös hajszínben mutatkozik meg. Utóbbi azonban nem feltétlenül jár szeplősödéssel, és fordítva: jóval ritkább esetben, de a sötétebb bőr- és hajszín mellé is előfordulnak szeplők.

Téli álmukból a nap első sugaraival ébrednek az apró pöttyök, tavasztól őszig jellemzően jobban láthatóak. Mivel azt jelzik, hogy bőrünk érzékenyebb a napsugárzásra, csak magas faktorszámú fényvédő alkalmazásával tanácsos hosszabb időt a napon tölteni, illetve nyáron érdemes kerülni a közvetlen napfényt a kritikus, déli órákban!



Forrás: iflscience.com