Mi okozza a kellemetlen orrdugulást, ha betegek vagyunk?

Nincs olyan felnőtt, aki ne élte volna már át a nátha kellemetlenségeit: a csillapíthatatlan orrfolyást, az orrlégzés akadályozottságát, a tiszta hangejtésre képtelen, "dáthás" beszédet. Ilyenkor úgy érezzük, teli van az orrunk, de hiába fújjuk percenként, hiába fogynak százszámra a zsebkendők, csak a szánkon keresztül jutunk levegőhöz, nem sikerül elhárítani a dugulást.

Nem bizony, mivel az orrjáratok eldugulásának csak az egyik oka a fokozott váladékképződés: a levegő útjának elzáródásához ilyenkor az irritált orrnyálkahártya duzzanata, gyulladása is jelentősen hozzájárul. A legegyszerűbb nátha esetében is bonyolult folyamatok játszódnak le a szervezetünk egyik védelmi pontján, az orrban. Ezeket tanácsos ismerni, hogy hatékonyabban segíthessük elő a "dugulás-elhárítást".

Orrdugulás ellen tenni kell!

Az orr nyálkahártyájában lévő speciális sejtek és mirigyek mindenféle irritáció, fertőzés, megbetegedés nélkül is folyamatosan termelik az orrváladékot, amely kétféle, hígabb és nyálkásabb, tapadósabb rétegben borítja a nyálkahártyát. Ennek a nyákrétegnek a feladata egyrészt a beáramló levegő nedvesítése, másrészt az, hogy kiszűrje, elnyelje, megkösse a levegővel együtt bejutó szennyeződéseket, port, polleneket, bizonyos anyagokat fel is oldjon belőle.

Egészséges körülmények között is elképesztő mennyiség, naponta mintegy egy liternyi termelődik belőle, de ezt észre sem vesszük, hiszen a feladatát betöltve ennek a folyadéknak a legnagyobb része a garatba ürül, illetve a kilélegzett levegő nedvességtartalmaként távozik.

Megfázás, irritáció (például a levegőben lévő allergének hatása), vagy légútifertőzéskövetkeztében a nyáktermelés fokozódik, a váladék összetétele is megváltozik. A kórokozók közül leggyakrabban az ún. rhinovírusok megtelepedésére reagál a szervezet a fokozott váladékképződéssel: bőséges, vízszerű, szerózus folyadék termelődik, szinte "elönti" a beteget. Ezt az állapotot ismerjük megfázásként, bár a hideghez csak annyi köze van, hogy a hideg levegő miatt áthűlt nyálkahártyák ellenálló-képessége, immunvédelmének hatékonysága csökken, könnyebben megtelepszenek rajta a kórokozók.

Tüsszentéstől a trombitálásig

Az orrnak jól működő öntisztulási mechanizmusa van. A nedves nyálkahártya felszínén apró csillószőrök gondoskodnak a kiszűrt, váladékcseppecskékre tapadt szennyezőanyagok eltávolításáról, folyamatos, ritmikus mozgással "seprik" ezeket hátra, a garat felé, ahol automatikusan lenyeljük. Reflexes mozgásformák is segítik a légutak nyálkahártyáiról az irritáló anyagok külvilágba juttatását: ezek miatt kezdünk el köhögni, tüsszögni, krákogni. Az orrüregekben felgyülemlett tisztítófolyadéktól, az orrváladéktól tudatosan az orrfújással igyekszünk megszabadulni.

Ugyanakkor igen sok esetben azt vehetjük észre, hogy hiába a legalaposabb tisztogatás, orrfújás, akár az orrszívó-használat is, az orr légútjai mégsem szabadulnak fel. Ennek oka, hogy az irritáció, a bőséges váladéktermelés miatt maga a nyálkahártya is megvastagszik, megduzzad, és beszűkíti, akár teljesen elzárja az orrjáratot, a levegő útját.

A nyálkahártya is védekezik

Egymást erősítő folyamat: az irritáció megszüntetése, a kórokozók eltávolítása érdekében fokozódik a nyálkahártya váladéktermelése, ugyanakkor az intenzívebb nyáktermelés miatt az orrnyálkahártya is irritált lesz, megduzzad. A váladéknak nemcsak a mennyisége, hanem az összetétele is megváltozik légúti fertőzések, betegségek hatására, és ilyenkor a csillószőrök is károsodnak, nem tudják ellátni a védő-szállító, tisztító feladatukat.

A nyálkahártya megfelelő működését akadályozza az is, ha száraz levegő áramlik be. Ilyenkor a váladék besűrűsödik, már nem képes betölteni a szűrő, védő feladatát, ráadásul ezt a beszáradt váladékot a csillók mozgása már nem tudja eltávolítani az orrjáratokból, ami szintén a levegő útjának elzárásához vezet. Ha a légutakban pangó váladék marad, az tovább irritálja a nyálkahártyát, akadályozza a megfelelő légáramlást és táptalajául szolgál a legkülönbözőbb baktériumoknak, vagyis szövődményként felülfertőzések, további gyulladások fordulhatnak elő. Ezért fontos a váladék eltávolítása, a légutak mielőbbi felszabadítása a nyák oldására, a nyálkahártya duzzanatának csökkentésére kifejlesztett szerekkel.

Külső segítség

A felső légúti nyálkahártyák egészségének, vagyis a normális váladéktermelésnek és az öntisztuló képességnek a helyreállításához különböző köptetőket, nyákoldókat, duzzanatcsökkentő szereket alkalmaznak. A túl bő váladékozás az azt kiváltó alapbetegség kezelésével rendeződik. A kevés, sűrű, tapadós nyák esetében pedig nyákoldókat, köptetőket használnak, amelyek növelik a váladék mennyiségét és nedvességtartalmát, hogy könnyebben felköhöghető vagy az orrból kifújható legyen.

Vannak olyan szerek is, amelyek a sűrű váladék viszkozitásának csökkentésével hatnak, és olyanok is, amelyek a csillószőrök aktivitását fokozzák. Speciálisan az orrnyálkahártya heveny gyulladását olyan helyi szerekkel (orrspray-kel vagy orrcseppekkel) kezelik, amelyek duzzanatcsökkentő és nyákoldó hatásúak egyszerre: összehúzódásra késztetik a nyálkahártyában lévő hajszálereket és elősegítik, hogy visszaálljon a nyálkahártyák normális nedvességtartalma és működése.