Gyakran igen kényes téma az izzadás, mivel nagyon sokszor jár együtt kellemetlen testszaggal. Valójában az emberi izzadság 99 százaléka vízből áll, a maradék egy százalékban találhatóak azok az olajos váladékok, amik a testszagért felelnek. Ez - függően például attól, mit eszik az ember - lehet kellemetlen, vagy egyáltalán nem érzékelhető.
Az izzadás szerepe
Az ember számára az izzadás képessége óriási evolúciós előnyt jelentett. Az állatok többnyire nem képesek a testhőt elvezetni a bőrükön keresztül - elég csak a lihegő kutyákra gondolni - ezért hiába gyorsabbak vagy erősebbek az embernél, nem tudnak hosszú távon aktív mozgást végrehajtani. Ezzel szemben a Homo Sapiens hosszú órákon keresztül képes például gyalogolni vagy más megerőltető munkát végezni. Miközben ezt tesszük, a verejtékmirigyeink munkába kezdenek és elvezetik a fölösleges hőt.
Hőségben naponta legalább fél liter folyadékot veszítünk, extrém forróságban akár 3-5 liter izzadságot is el tud párologtatni az ember. Ám az izzadás betegségek előjele is lehet, cikkünkből kiderül, hogy melyek!
Az nem újdonság, hogy sok embernél az izzadás mértéke nagyobb az átlagnál, ami különösen akkor rossz dolog, ha kellemetlen testszaggal párosul. Azonban létezik a másik véglet is, mikor az ember egyáltalán nem képes izzadni.
Az izzadás óriási evolúciós előny
Anhidrózis
Az anhidrózisnak nevezett kórállapot sokkal ritkább, érintheti az egész testet vagy annak csak bizonyos részeit. Kialakulásának több oka is lehet, és valószínűleg azért kevésébe ismert betegség, mert ha nem túl súlyosak a tünetek, az emberek észre sem veszik, hogy valami nem működik rendesen a testükben. Sokan - főként azok, akik túl sokat izzadnak - gondolnák azt, hogy ez tulajdonképpen egy pozitív hatású betegség, de valójában akár életveszélyes is lehet. Az emberi test egy előre jól beprogramozott szerkezet, ha valamilyen zavar támad a működésében, az biztosan nem jó dolog.
Azok az emberek, akik nem tudnak izzadni, azaz az anhidrózis testük minden részét érinti, sokszor képtelenek normálisan dolgozni, egyszerűen csak sétálni, vagy huzamosabb ideig elhagyni a légkondicionált szobát egy melegebb napon. Mivel szervezetük nem képes hűteni magát, a legkisebb megerőltetéstől is túlforrósodik a testük.
Mi állhat a háttérben?
A kisebb területeket érintő anhidrózis kiváltó oka lehet például olyan sebesülés, aminek során a verejtékmirigyek megsérülnek. Természetesen az ilyen esetek nem veszélyesek, hiszen csak apró régiókról van szó. Egyes gyógyszerek, különösen a mentális bajokra felírt fajták, képesek rossz hatással lenni az izzadásra és nagyobb területeket érintenek. Előfordul, hogy betegség örökletesen jelenik meg, a páciens verejtékmirigy nélkül születik. Ebből a szempontból egyébként a férfiak a veszélyeztetettebbek.
Az idegsejtek sérülése vagy a különböző bőrbetegségek szintén felelősek lehetnek, de azonosították már kiváltó oknak a B-vitamin hiányt, az alkoholizmust vagy a diabéteszt is. Pár éve egy pakisztáni család öt tagjáról derült ki, hogy képtelenek izzadni, náluk az ok genetikai volt, az ITPR2 nevű, az izzadás szabályozásáért felelős gén nem megfelelő működése okozta az anhidrózist.
Míg a kis területeken jelentkező izzadásképtelenség nem igényel különösebb odafigyelést, az egész testet érintő anhidrózis kezelése már sokkal fontosabb dolog. Ha a kiváltó okot sikerül megszüntetni, akkor a betegség kezelhető, de sok esetben erre nincs mód, és akkor a páciensek csak annyit tehetnek, hogy megpróbálják elkerülni a testhőmérséklet emelkedését. A fent említett család például a nappalokat hűvös szobában tölti, mert az utcára lépve hamar eszméletüket vesztenék, és ha nincs, aki hűvösre vigye akár meg is halhatnak. Aki azt tapasztalja, hogy nyári melegben vagy egy komolyabb edzés után sem verejtékezik túl sokat, mindenképpen konzultáljon orvosával, hogy meg tudják állapítani, nem anhidrózisról van-e szó.
