Tényleg egészségtelen a férfi arcszőrzet?
Carol Walker, egy haj- és fejbőregészséggel foglalkozó birminghami szakértő úgy vélekedik: a szakáll, illetve az azalatt rejlő felhám, könnyen magában tartja a szennyeződéseket és a
baktériumokat is. A szakáll simogatásával pedig csak rásegítünk a baktériumok terjedésére.
Több az ürülék egy szakállban, mint a toalettben?
Ha már találkozott azzal a hírrel, amely szerint a férfiszakállban több ürüléknyom található, mint a fürdőszobai vécében: jó hírünk van, rémhírről volt szó. A hír alapját azon a KOAT Action
7 News műsorának alkalmazottjai adták, akik vattavégű pálcikákkal mintákat vettek pár önkéntes férfi szakállából, majd ezeket a mintákat továbbküldték vizsgálatra John Golobicnak, az
új-mexikói Quest Diagnostics kutatójának. A mikrobiológus elmondása szerint a vattafelületeken olyan baktériumokat sikerült találni, amelyek természetes körülmények között beleinkben
találhatóak meg.
Sok hátránya van a szakállnak
A sűrű szakáll további hátránya, hogy egyes ételek vagy italok is könnyen beletapadhatnak, míg például megfázás esetén egy baktériumokkal teli fertőzőfelületté változhat. A sűrű
szőrzet az alatta megbúvó bőrnek sem tesz jót, fertőzéseket, ekcémát okozhat. Mindez pedig nem csak a szakáll tulajdonosának okozhat problémát, hanem mindenkinek, akivel kapcsolatba kerül.
Egészségtelen és veszélyes lenne a férfi arcszőrzet?
Vonzóbb a szakáll, ha épp nem divat
Egy friss kutatás szerint a férfiak számára a legmegfelelőbb időszak a szakállnövesztésre az, amikor éppen nincs divatban az arcszőrzet. Tudjon meg többet, kattintson!
Manuel Barbeito, az amerikai hadsereg mikrobiológusa már a hatvanas években azt vizsgálta, hogy a fertőzések miként terjedhetnek el a kutatólaboratóriumokból: elmélete szerint a
baktériumokat nemcsak a cipők és a köpenyek,
hanem az arcszőrzet is továbbszállíthatja. Szerencsére az ehhez szükséges tesztekhez nem fertőző baktériumokat használt kutatótársaival. Az
azonban aggodalomra adhat okot, hogy egy alapos szakálltisztítást követően is elegendő kórokozó maradt a száj és az áll környékén ahhoz, hogy fertőzést okozzon.
Mindezzel kapcsolatban nemrégiben kutatást is publikált Anthony Hilton professzor, az Aston University biológia tanszékének vezetője az Anaesthesia című szaklapban. Hilton azt vizsgálta, hogy
az orvosi maszkok mennyire képesek visszatartani a sebészek arcáról továbbterjedő kórokozókat és mennyivel növeli meg a fertőzés lehetőségét a szakáll megléte. Kutatásaiból kiderült, hogy a
szakállas férfiak esetében sokkal több baktériumról beszélünk és még akkor is képesek baktériumokat terjeszteni, ha orvosi maszk van rajtuk.
Mindez azonban nemcsak az egészségügyben, hanem az élelmiszeriparban is problémát okoz - véli Hilton -, aki a szakállakat fedő arcmaszkokat hozza fel példaként az élelmiszerekkel
közvetlenül foglalkozó dolgozókkal kapcsolatban. Elmondása szerint a cégek még mindig nem állapodtak meg abban, hogy mi az a szakállhossz, amelyet elérve már kötelező a maszk viselése. Míg
kikerülhetetlen a tény, hogy a szakáll tele van baktériumokkal, az nem jelenti azt, hogy ez egészségügyi problémákhoz is vezethet, hiszen véleménye szerint ugyanolyan baktériumokról
beszélünk, amelyek a bőrön is megtalálhatóak és azok sem okoznak fertőzést.