Számos betegség közismert kísérő tünete az alvászavar, amely altatókkal kizárólag rövid ideig, átmenetileg kezelhető. Gyakori probléma az elalvási nehézség, mikor a beteg lefekvést követően képtelen kikapcsolni az agyát, felzaklatott lelkiállapota, gondolatai ébren tartják. Rendszerint munkahelyi, vagy magánéleti konfliktus okozta stressz áll a hátterében. Amennyiben ez elmúlik, a tünetek is megszűnnek. Nem ritka oka az álmatlanságnak a helytelen életmód, a túlzott mennyiségben, főként az esti órákban is elfogyasztott élénkítő szerek, amelyek jelentősen növelik az éberségi szintet, nehezítve ezzel azalváslétrejöttét. Az elhúzódó panaszok hátterében gyakran szorongás is megbújhat, ami mindennapos zaklatott életvitelünkkel jár, munkahelyi, egzisztenciális problémák nyomása okozza.
A rossz alvás korlátozza a test működőképességét, és örömtelenné tesz. Nem mellőzhető luxus, hanem a jó közérzet elengedhetetlen feltétele. Mégis sokan alváshiányban szenvednek. Miért nem tud oly sok ember megfelelően eleget tenni az alvás szükségletének?
Mikor menjünk orvoshoz az álmatlansággal?
Az altatók csodákra képesek a rövid távú álmatlanság esetén, mely stressz, jet lag (időeltolódás okozta alvászavar), vagy más átmeneti betegségből ered, de nem jelentenek megoldást a krónikus álmatlanságra. Amennyiben legalább egy hónapja tapasztal elalvási, illetve átalvási problémákat, szükségessé válik a háttérben álló - alvásbetegségekből, belgyógyászati, pszichiátriai, fül-orr- gégészeti, kardiológiai, pulmonológiai, urológiai eltérésekből eredő - okok felderítése, melyek kezelésével az álmatlanság is megszüntethető.
Ha több mint egy hónapja tapasztal elalvási, illetve átalvási problémákat, érdemes szakorvoshoz fordulni
Fontos, hogy időben felkeressünk egy alvásrendelést, mivel a kialvatlanság hamar szorongásos depresszióhoz, hangulatzavarhoz vezethet, az ezt kezelő, leginkább gyógyszeres - főként antidepresszánsokat és altatót alkalmazó - megoldások pedig tovább ronthatnak a beteg állapotán, amit így sokkal nehezebb orvosolni.
Ilyenkor hasznos az altató
Mindazonáltal, a rendszeres stressz mellett fellépő álmatlanság esetén jó hatékonyságúak lehetnek a gyógynövény tartalmú készítmények, ezek szedése ráadásul nem okoz hozzászokást. Az alváshigiénes szabályok megteremtésével szintén sokat tehetünk a jó alvás érdekében, az ideális körülményeket azonban minden esetben személyre szabottan kell megállapítani. Ha ezek kevésbé hatékonyak, az orvos altatót is felírhat.
A hagyományos altatók szedése 3 hétig vagy tovább elhúzódó panaszok esetén ajánlott, kizárólag orvosi javaslat alapján alkalmazható. Bár maga a rossz alvás, vagy annak hiánya is kihat nappali tevékenységeinkre, például nem tudunk megfelelően teljesíteni, figyelni, romlik a memóriánk, munkahelyi teljesítményünk, ez pedig akár életveszélyes helyzeteket is előidézhet, a vényre kapható gyógyszerek is okozhatnak szédülést, elhúzódó álmosságot, fejfájást, puffadást, hányingert, hasfájást és székrekedést. A mellékhatások leginkább az időseket és egyidejűleg más gyógyszereket is szedőket érintik a leginkább.
Hogy kell szedni?
Az altatót 20-30 perccel lefekvés előtt kell bevenni. Ilyenkor már nem javasolt tevékenységeket végezni, mert a készítmények már megkezdték hatásuk kifejtését, az úgynevezett "alvajáró" fázisban az autóvezetés vagy gépek működtetése már akár életveszélyessé válhat. Az altató bevétele után nem sokkal még az egyensúlyozásért felelős rendszer is lassabban reagálhat. Ennek következménye lehet csonttörés is, ami hosszú időre ágyhoz kötve például az idős beteget.
Amennyiben az altatót alkohollal vagy más gyógyszerekkel keverik, káros következményekkel kell számolni. Az alkohol tovább fokozhatja az altató hatását, szédülést, ájulást okozva, míg a különböző készítmények hatóanyagai kölcsönhatásba léphetnek egymással.
Nem szabad eltérni az orvos által felírt dózistól sem, mert könnyen tolerancia és fizikai függőség alakulhat ki. Továbbá ügyelni kell arra is, hogy egy már kialakult függőség esetén a kezelést nem szabad hirtelen felfüggeszteni, mivel az olyan megvonási tünetekhez vezet, mint a szorongás, hányinger és izomgörcsök, fejfájás, ingerlékenység, érzészavarok, hallucinációk. Gyakran tapasztalható az érdeklődés beszűkülése, a kezdeményezőkészség csökkenése is, olykor akár epilepsziás rohamok is felléphetnek. A többféle mellékhatás mellett az altatók hosszú távú használata fokozhatja az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
Mindezeken túl, hosszú távon a megfelelő kezelés nélküli álmatlanság testi egészségünkre is káros hatással van: gyengítheti az immunrendszert (a szervezet ellenálló képességét), szerepe lehet az elhízás, a cukorbetegség és a szív-érrendszeri panaszok kialakulásában.
