Abszolút vagy relatív inzulinhiány a szervezetben? A mindennapi gyakorlatban minden újonnan diagnosztizált cukorbetegnél felmerül ez a kérdés.
Esetenként az első orvos-beteg találkozásnál a beteg fel sem meri tenni a kérdést, hiszen a sok új rázúduló információtól, a diétás tanácsadástól az életmód változtatásáig a páciens befogadó képessége kimerül. A következő kontrollvizsgálatnál azonban már sok beteget foglalkoztat, hogy miért éppen Ő lett cukorbeteg.
Mi az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség?
Ahhoz, hogy ezt a szakértől elmagyarázzák, először tisztázni kell, hogy mi a cukorbetegség, és azt, hogy lényegében két nagy csoportja van a cukorbetegségnek. Félreértések elkerülése végett az inzulinfüggő és nem inzulinfüggő cukorbetegség elnevezés helyett évekkel ezelőtt az európai és magyar Diabétesz Társaság ajánlására az ún. l-es és 2-es típusú cukorbetegséget különítjük el, amiben csak a magas vércukor érték a közös.
A cukorbetegség a szénhidrát fehérje és zsíranyagcsere komplex zavara, hátterében abszolút vagy relatív áll fent.
Az l-es típusú cukorbetegeknél a hasnyálmirigy béta-sejtjei elpusztulnak, ennek következménye lesz az abszolút inzulintermelés hiánya. Legtöbbször ezek az egyének gyermekek, serdülők, vagy fiatal felnőttek, és többnyire hirtelen, rövid idő alatt alakul ki a diabétesz, jellegzetes tünetekkel.
A 2-es típusú cukorbetegség idősebb korban, legtöbbször túlsúllyal rendelkező egyéneknél jelentkezik, kezdetben csak az étkezésre kiváltott inzulin hatás csökken, a béta sejtek működnek, sőt kezdetben inzulin túltermelődés is fennállhat. Később fokozatosan az inzulintermelés is kimerül, azonban nem olyan mértékben, mint az l-es típusúaknál.
Az 1-es és a 2-es típusú diabétesz között lényegi különbségek vannak.
A cukorbetegség kialakulásának a lényegét csak akkor érthetjük meg, ha tudjuk, hogyan hat az inzulin!
Az inzulin egy fehérjetermészetű hormon, ami sokirányú anyagcsere hatással rendelkezik és mind a fehérje, zsír és szénhidrát-anyagcserét érinti. Az inzulin folyamatosan termelődik, étkezési szünetekben ún. bazális inzulinkiválasztás biztosítja az élettani vércukorszintet, ami az idegrendszer és a szív energiaellátását biztosítja.
Étkezési szünetekben az inzulin és ellentétes hatású hormon, a glukagon kölcsönhatása szabályozza, hogy a májban glikogén formájában raktározódó cukor megfelelő mennyiségben kerüljön a keringésbe.
Az inzulin megakadályozza, hogy a cukor a májból kiáramoljon. Étkezés esetén az emelkedő vércukorszint az inzulin kiválasztását fokozza, és az inzulin hatására a keringő vércukor jelntős része a májsejtekbe, az izom és zsírsejtekbe kerül, ezáltal csökken az étkezést követő vércukor emelkedése. Ezt a hatást egy speciális jelátvivő rendszeren, az ún. receptorokon keresztül fejti ki.
Úgy működik ez a "hormontermelő szerv", a szív és érrendszeri szövődmények kialakulását is fokozza.
Miért lettem cukorbeteg? És ez megelőzhető lehetett volna?
Ezekre a kérdésekre .lassan választ kapunk. Főleg a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása kerülhető el, ha már kora gyermekkorban tudatosan figyelünk a fenti körülményekre. Azoknál az egyéneknél, ahol a családban cukorbetegség már előfordult, ott fokozottabb figyelmet kell fordítani a helyes, egészséges táplálkozásra. Az egész család táplálkozását meg kell változtatni, példát kell mutatni a gyermekeknek.
Túlsúlyos szülők gyerekei is legtöbbször azért kövérek, mert kalóriadúsan étkeznek. Ezekután könnyen érthető, hogy az időskori 2-es típusú cukorbetegeknél az elsődleges károsodás itt a receptor szinten történik, a túlsúly mellett ezek a sejtek károsodnak mennyiségileg és minőségileg is, és csak fokozott inzulintermeléssel tudja a szervezet ezt kompenzálni.
Idővel azonban a hasnyálmirigy működése is kezd kimerülni, és ekkor alakul ki a relatív inzulinhiány. Ezzel szemben az l-es típusú cukorbetegeknél a beta-sejtek legtöbbször auto-immun (a szervezet saját sejtjei ellen ellenanyagot termel) folyamatok révén elpusztulnak és ez abszolút inzulinhiányt eredményez.
A fentiek alapján már könnyebben megérthetjük, hogyan lesz valaki cukorbeteg. A cukorbetegség kialakulásában szervezeten belüli ún. genetikai örökletes tényezők, valamint külső, környezeti tényezők játszhatnak szerepet
Tudjon meg még többet videónkból! Kattintson rá!
Hogyan alakul ki az 1-es típusú cukorbetegség?
Az 1-es típusú cukorbetegségnél a genetikai tényezők ma már jól ismert, géncsoporthoz kötöttek, azonban fontos tudni, hogy nem a cukorbaj, hanem csupán csak a fogékonyság, a hajlam öröklődhet. Az autoimmun folyamatok beindulását különböző környezeti tényezők befolyásolják, például egyes vírusfertőzések, az ivóvíz és a táplálékok növekedő nitráttartalma, a csecsemők korai tehéntejes táplálása.
A beindult autoimmun folyamatok, ha a hasnyálmirigy beta-sejtjeinek 75%-át elpusztítják, akkor manifesztálódik a cukorbetegség. A 2-es típusú cukorbetegeknél is van egy hajlam, egy örökletes tényező, több mint száz anyagcsere-folyamatokban szerepet játszó gén hajlamosító szerepét mutatták ki az utóbbi években. Ismeretes, hogy akinek a családjában a felmenőknél cukorbetegség fordult elő, ott az utódoknál is nagyobb esély lesz a cukorbetegség kifejlődésére.
Megfigyelték, hogy kis súllyal született egyéneknél is gyakoribb a diabetes előfordulása, valamint olyan asszonyoknál, akik túlsúlyos babát hoztak a világra. Egyes népcsoportoknál, a fejlődő országokban, ahol az addigi szerény táplálkozást a bőség, a fizikai terhelést a kényelmes mozgásszegény, tunyább életmód váltotta fel, ott gyakoribb lett a cukorbaj kialakulása. Ez megfigyelhető a vidéki és városi életmód közti különbség mellett is, utóbbiaknál is gyakoribb a diabétesz.
A rohanó, stresszel teli világunk is kismértékben elősegíti a cukorbetegség megjelenését. Egyértelműen igazolt, hogy az elhízással a cukorbetegség kialakulása növekszik, erre a magyarázat a fent leírt sejt-receptoroknak a károsodott működése, az ún. inzulinreszisztencia. A mozgásszegény életmód és a túlzott kalóriabevitel vezet a többletsúly eléréséhez.
A tv és számítógépes világ mellett egyre kevesebbet mozgunk, sajnos ezzel is nagymértékben hozzájárulunk ahhoz, hogy a génjeinkben hordozott cukorbetegség-hajlamot a felszínre hozzuk. A fentiek alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása az esetek nagy részében megelőzhető az életmód változtatásával.
Ehhez napi egy óra erőteljes séta a szabad, friss levegőn, kalóriaszegény étrend. rostokban gazdag zöldségek, gyümölcsök, valamint a magvas barna kenyerek fogyasztása szükséges.
Forrás: napidoktor.hu, Dr. Dömötör Erzsébet
