Egy egészséges felnőtt embernek átlagosan ötévente ajánlott koleszterinszintet méretnie, ám akinél korábban már magas értékeket mértek, annak évente javasolt elvégeztetnie a laborvizsgálatot. Szintén ajánlott a gyakoribb ellenőrzés az alábbi helyzetekben:
- Ha korábban már megállapították a hiperlipidémiát, vagyis a magas vérzsírszintet, esetleg kezelik is.
- Gyerekeknél már 10 éves kor körül is fontos koleszterinszintet mérni, amennyiben az egyik vagy mindkét szülőnél ismert a magas vérzsírszint.
- Ha a családban már előfordult szív- és érrendszeri betegség.
- Túlsúly vagyelhízásesetén.
- Cukorbetegség ésmagas vérnyomásesetén.
- Ha olyan állapot van jelen, amely megemelheti a koleszterinszintet: például vesebetegség, hasnyálmirigy-betegség vagy pajzsmirigy-alulműködés.
Bizonyos esetekben évente legalább egyszer érdemes megvizsgáltatni a
koleszterinszintet
Miért fontos mérni?
Mi a magas koleszterinszint egyetlen látható külső tünete? Részletek itt.
A magas koleszterinszint nem produkál egyértelmű és látványos tüneteket, ezért vérteszt nélkül senki sem érezheti, hogy magasak vagy normálisak az értékei. Ezért fontos a laborlelet, amelyen nemcsak a közismert LDL (avagy "rossz") és HDL ("jó") koleszterinértékek jelennek meg, hanem az összkoleszterin- és a trigliceridértékek is. A trigliceridek a táplálékkal felvett zsírok fő alkotórészei, amelyek - a zsírsejtekbe jutva - elraktározódnak a szervezetben. A test legfontosabb energiaforrását jelentik, valamint számos hormon felépítésében is részt vesznek, jelenlétük tehát fontos az egészség szempontjából. Ha túl alacsony a szintjük, akkor ez utalhat májbetegségre, pajzsmirigy-túlműködésre, illetve emésztési zavarokra, ha viszont túl magas a trigliceridszint, akkor hozzájárulhat szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához.
"A vérzsírok értékeit jellemzően nem egymástól elhatároltan, hanem komplexitásukban kell értékelni. Önmagában még nem kimondottan veszélyes, ha valakinek kicsit magasabb az összkoleszterinszintje, de ha például ehhez hasi elhízás, inzulinrezisztencia vagy cukorbetegség, mozgásszegény életmód is társul, akkor együttesen ez már komoly rizikófaktor a szív-érrendszeri betegségek szempontjából" - mutatott rá dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
Miben áll a kockázat?
Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel és a szervezet nem képes lebontani, a felesleg az artériák falában rakódik le. Ezek a plakkok csökkentik az erek rugalmasságát és szűkítik az átmérőjüket. Mindezek nyomán az erek egyre kevésbé lesznek képesek átengedni a megfelelő vérmennyiséget, emiatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, végeredményben pedig alapjaiban károsodhat a szervek működése. Végzetes esetben az ér el is záródhat, ami szövetelhaláshoz vezet.
"A koleszterinszint csökkentéséért mindenki sokat tehet megfelelő életmód kialakításával. Az egyik legfontosabb teendő a rendszeres testmozgás, amely erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet. Ugyanilyen jó hatású a testsúlyfölösleg leadása - ehhez hasznos lehet dietetikus segítségét kérni -, hiszen már 3 kilogrammnyi súlycsökkenés is mérhető koleszterinszint-csökkenéssel jár. Ugyanakkor vannak helyzetek, amikor gyógyszer is szükséges a normális értékek beállításához. Ilyen eset például, amikor öröklötten magas a koleszterinszint, illetve amikor már olyan előrehaladott az állapot, hogy ametabolikus szindrómamás elemei is növelik a szív-érrendszeri betegségek rizikóját. Ennek eldöntése és a megfelelő kezelés elrendelése mindenképpen szakorvosi feladat" - hangsúlyozta dr. Sztancsik Ilona.
