Légúti fertőzések és egyéb kórokozók
Az elsősorban hidegebb hónapokban előforduló heveny megfázások és vírusfertőzések jellemzően először száraz köhögéssel kezdődnek, amely néhány nap után hurutossá válik. Ebben az esetben a köhögés a nyák felszakadásában és távozásában játszik kiemelkedő szerepet, azaz a gyógyulási folyamat fontos része. Heveny felső légúti megbetegedések esetén hívjuk segítségül agyógynövényekerejét, napközben használjunk nyákoldót, erős orrduguláskor pedig orrcseppeket, de ne lépjük túl a használati utasításban ajánlott mennyiséget!
Szintén elhúzódó, kínzó köhögést okozhatnak olyan baktériumok is, mint például a Mycoplasma, Coxiella, a Legionella, illetve a Chlamydia is, amelyek az atipusostüdőgyulladáskiváltó okai lehetnek. Ezek a kórokozók laboratóriumi vizsgálattal azonosíthatóak, kezelésük pedig célirányos antibiotikum kúrával történik.
Asztma és allergia
Az asztmás megbetegedés jellemzően éjszaka okoz köhögési ingert. A légzés megrövidüléssel, hangos, esetleg sípoló, nehézlégzéssel járó állapotot mellkasi szorító érzés is kísérheti. A panaszok sokszor időszakosak, a helyzet ideiglenes romlását leginkább a levegőben szálló pollenek - vagy egyéb irritáló anyagok - megnövekedett jelenléte okozza. Ilyenkor akár súlyossá váló asztmás rohamok is előfordulhatnak.
Tavasztól őszig nagy gondban lehetünk, ha az allergia gyakori vendég nálunk. Még ha meg is úsztuk az előző évet szipogás és könnyezés nélkül, egyáltalán nem biztos, hogy ez az idei szezonban is sikerülni fog. Kivéve, ha nem próbáljuk ki az alább összegyűjtött természetes allergiakezelési módszerek valamelyikét. 7 természetes módszer allergia ellen
Bár az allergia fő tünete a tartós orrdugulás, orrfolyás, szemviszketés, könnyezés, hátsó garati váladékcsorgás, emellett hosszan tartó köhögés is kísérheti. A túlérzékenységet leggyakrabban a poratka, a növényi pollenek, a penészgomba és a háziállatok váltják ki. Az allergiás betegek mintegy negyedénél fordul elő asztma.
Reflux
Az elhúzódó köhögés kifejezetten gyakori okozója a reflux, amely során a nyelőcsőbe visszaáramló savas gyomor- és nyombél-tartalom feláramlik a garatba, és bejut a gégébe. A folyamatosan irritált nyálkahártya köhögést, torokgyulladást, rekedtséget és gombócérzés okozhat. A refluxos köhögés többnyire száraz, váladékmentes és bár éjszaka is előfordulhat, elsősorban napközben jelentkezik. Ha rendszeresen olyan ételt vagy ital fogyasztunk, amely a visszaáramlást fokozza, a köhögés is gyakoribbá válik.
Hörghurut (bronchitis)
A légcső és a hörgők tartós váladékképződéssel kísért gyulladásának heveny változata a téli időszakban gyakori, főként az időjárás és a szezonális betegségek váltják ki. Amennyiben nem okoz szövődményeket - pl. tüdőgyulladást - többnyire néhány hét alatt magától elmúlik.
Ezzel ellentétben az elhúzódó hörghurutot leginkább a különböző környezeti ártalmak, például a tartós dohányzás váltja ki. A füst irritálja a légutak nyálkahártyáját, amely állandó légúti gyulladást okozhat. Kezdetben a köhögés csak fizikai terhelésre jelentkezik, később viszont már nyugalmi állapotban is egyre intenzívebbé válhat. Ahogy súlyosodik a betegség, egyre gyakrabban kíséri nehézlégzés, fulladásos roham, romló légzés, amely hosszútávon akár szívelégtelenséghez is vezethet.
Egyéb okok
A krónikus köhögésnek számos kevésbé általános oka is lehet. Előfordulhat például gyógyszerek mellékhatásaként, okozhatják bizonyos daganatok, melléküreg-gyulladás, tüdőbetegségek, mellhártyagyulladás, szívelégtelenség, orrpolip, orrsövényferdülés, orrmandula megnagyobbodás, alsó kagyló-duzzanat, máj- és vesebetegségek, bizonyos ételek elfogyasztása, légutakba került idegen test, valamint előidézhetik akár pszichés okok is.
A hosszantartó köhögés minden esetben kivizsgálást igényel, amelyre sor kerülhet fül-orr-gégészeten, tüdőgyógyászaton, allergológián, gasztroenterológián, infektológiaián, kardiológiaián, de neurológiai vagy pszichiátriai vizsgálat is indokolt lehet.
Megelőzés
Annak érdekében, hogy a hosszan tartó köhögést elkerüljük, táplálkozzunk egészségesen, fogyasszunk elegendő mennyiségű vitamint, öltözködjünk az évszaknak megfelelően, sportoljunk rendszeresen, figyeljünk a bő folyadékfogyasztásra és mossunk gyakran kezet. Vírusidőszakban sűrűn szellőztessünk, gondoskodjunk a fűtött helyiségek párásításáról, és igyekezzünk távolt tartani magunkat a tömegtől, különösen zárt térben. Kerüljük a dohányzást, a túlzott alkoholfogyasztást, figyeljünk a minőségi alvásra és lehetőség szerint óvjuk magunkat a fokozott stressztől.
