Baj van az állami egészségügyi ellátórendszerrel
"Az állami egészségügyi ellátórendszer teljesítményét az Eurostat statisztikája alapján lehet megítélni. Ez az úgynevezett elkerülhető halálesetek számát tartalmazza. Ezen belül két kategóriát különböztetnek meg: az egyik az úgynevezett kezelhető halálozás kategóriája, a másik pedig a megelőzhető halálozásoké" - mondta Sinkó Eszter az InfoRádió Aréna című műsorában.
Tényleg nincs szükség ennyi kórházra Magyarországon?
"Az előbbi gyakorlatilag az ellátórendszer számlájára írható körülményekkel foglalkozik, és azt a kérdést feszegeti, hogy vajon az ellátórendszer megfelelő időben megfelelő szolgáltatást nyújtott-e a betegeknek. Az Eurostat adataiból az derül ki, hogy Magyarország esetében ez a mutató az Európai Unió átlagához képest kétszer rosszabb, vagyis százezer lakosra vetítve kétszer annyian halnak meg Magyarországon, mint az európai unió átlaga."
Mit jelent a megelőzhető halálozás?
"Ez az egészségügyi közgazdász szerint azt jelenti, hogy az állami egészségügyi eltátórendszer nem megfelelő időben és nem releváns szolgáltatásokat nyújt a polgároknak, gyakran nem ismeri fel időben a betegséget vagy nem jó helyre irányítja a pácienst. Ugyanakkor azt is jelenti, hogy a magyarok nagy része egészségtelenül él és túl későn fordul orvoshoz, amikor a kezelése már vagy reménytelen, vagy nagyon nehéz, hosszú és drága" - véli Sinkó Eszer.
"A megelőzhető halálozásoknál azt nézik, hogy az állampolgárok mit tesznek meg magukért, a saját egészségükért. Magyarország ezt a mutatót tekintve is nagyon rosszul áll: az adatok itt is kétszer annyi halálozást mutatnak ki, mint amennyi az uniós átlag.
Erről a statisztikáról a magyar kormány is tud, hiszen a kormány
szolgáltatja hozzá az adatokat, amelyek megtalálhatóak az Állami Egészségügyi Ellátó Központ honlapján, a Mérték című kiadványban, és a szakember szerint azt bizonyítják, hogy baj van az
állami egészségügyi ellátórendszer teljesítményével.
A rendszer mélységesen alulfinanszírozott
Sinkó beszélt az egészségügyi létszámhiányról is, amelyet szerinte a kormány komoly problémának tart, mint mondta, ez jól látszik az ágazat költségvetésén. "Tavaly volt az az esztendő, amikor 80 milliárd forintnyi többletforrást adott az egészségügynek a kormány azért, hogy megtartsa az orvosokat és a nővéreket a közszolgáltatásban" - emlékeztetett a szakember.
Sinkó Eszter szerint tehát béremelésekre sokat költ az állam, dologi kiadások tekintetében azonban - tehát például abban, hogy egy kórház a műtőjét fenntartsa, hogy a technikai eszközök megfelelő állapotban legyenek, ha valami probléma van velük, akkor lehessen javítani, cserélni őket - a rendszer mélységesen alulfinanszírozott.
Szükség van ennyi kórházra?
Erre semmilyen többletforrást nem ad a kormány, tehát azt lehet mondani, hogy a humán erőforrás oldaláról betolt az állam pénzt a rendszerbe - de nem eleget, hiszen látni, hogy a magánegészségügy szívja el az orvosokat, nővéreket most már Magyarországon belül is -, közben pedig az összes többi szolgáltatásra, amely a humán erőforráson kívüli, egy fillér többletpénzt nem adtak.
A szakember szerint a kormánynak el kellene döntenie, hogy szükség van-e ennyi kórházra. Sinkó Eszter szerint erre a kérdésre nyilván az lenne a válasz, hogy nincs szüksége rá, hiszen nem tudja finanszírozni azokat. Akkor viszont az ellátórendszert kellene összehúznia, abból viszont botrány lenne, ezért inkább megpróbálják azt a megoldást, hogy adnak is pénzt a humán erőforrásokra, ugyanakkor az ellátórendszerhez nem nyúlnak hozzá.
Mi lehetne a megoldás?
A közgazdász úgy véli, hogy ez nem jó válasz, ehelyett hozzá kellene nyúlni az ellátórendszerhez. Példaként említette a szakember, hogy szélesíthetnék a háziorvosok szakmai kompetenciáját, mert jelenleg túl sok olyan pácienst kell kórházba utalniuk, akik Sinkó Eszter szerint helyben is megfelelő ellátást kaphatnának.
