Az amerikai James P. Allison, illetve a japán Tasuku Honjo vehette át a 2018-as orvosi-élettani Nobel-díjat. A rangos elismerést egy újfajta rákterápia kidolgozásának köszönhetik, amely képes semlegesíteni a rákos sejtek védelmi rendszerét, így a szervezet immunsejtjei felvehetik a harcot a daganattal.
Kemo- és immunterápia: amit tudni érdemes róluk
A kemoterápia már több mint fél évszázados múltra tekint vissza. Hatóanyagai a citosztatikumok, amelyek mint nevük is jelzik, a sejtek osztódását hivatottak leállítani. Olyan sejtmérgek tehát, amelyek elsősorban az osztódó sejtekre hatnak. Kattintson a részletekért!
Az immunrendszert használnák fel a daganat ellen
Szervezetünkben percenként keletkeznek olyan mutációk, amelyekből rákos daganat alakulhat ki, ezek legtöbbjét azonban a védekezősejtek idejében észlelik és elpusztítják. A rákos sejtek azonban kifejlesztettek egy módszert, amellyel láthatatlanná válhatnak azimmunrendszerszámára, egyes típusaik pedig képesek az immunsejteket is kiiktatni, hogy ne jelentsenek veszélyt a terjeszkedésükre. A Nobel-díjat elnyert kutatóknak olyan terápiát sikerült kifejleszteniük, amely hatástalaníthatja a daganatsejt összes "trükkjét", ráadásul a szervezet védelmi rendszerének figyelmét is felhívja a veszélyes elemre.
Az immunsejtek daganat elleni küzdelmét már évtizedek óta próbálják hatékonyabbá tenni
Dr. Allison a Texas Egyetem rákkutatójaként egy olyan fehérjét tanulmányozott, amely korlátozta az immunrendszer működését. Rájött, hogy ezt a fehérjét kiiktatva a szervezet védekezőképességének teljes erejét a daganatos sejtek ellen tudja fordítani. A Kyoto Egyetemen dolgozó Tasuku Honjo pedig egy másik, hasonló szerepkörrel rendelkező fehérjét azonosított, amely más módon ugyan, de mérsékelte a daganatra adott immunválaszt. Kutatási eredményeik és az általuk kifejlesztett új terápia hatalmas áttörést hozhat a rákgyógyításban. A kutatók szerint ez a felismerés főként az előrehaladott stádiumban lévő rákos betegeknek nyújthat komoly segítséget.
A díj átvételekor Dr. Allison azt mondta: eredetileg nem is a daganatok, hanem a szervezetünk védelméért felelős T-sejtek tanulmányozása volt a feladata. Ezek a sejtek veszik fel ugyanis a harcot a testben gyorsan osztódó ráksejtekkel, bizonyos gátlómolekulák azonban akadályozzák a működésüket. Mint kiderült, a CTLA-4 és a PD-1 is két ilyen gátlómolekula, működésük kiismerése pedig új lendületet adhat az immunonkológiai (vagyis az immunrendszer daganat elleni küzdelmét elősegítő) terápiáknak.
Forrás: The Guardian
