Szponzorált tartalom
A 45 éves Juci élete az utóbbi fél évben gyökeres fordulatot vett. Megosztja velünk gondolatait a kezdődő változásról és az életközépi válságról.
A nők szervezetét gyakran megviseli a klimax
Gondolatok egy film kapcsán
Tegnap este láttam a moziban azt a csajszis filmet, ami arról szól, hogy négy barátnő, jóval túl a hatodik ikszen, hogyan próbálja megélni az idősödő kor teljességét. Szuper film volt, sok
mindent átértékeltem magamban!
Én még csak negyvenöt éves vagyok, de az utóbbi időben valahogy úgy elment a kedvem mindentől. Kerülöm a kihívásokat, csak a legszükségesebb dolgokra korlátozom a tevékenységemet.
A párom és a két lányom sem érti, hova lett az a mindig jókedvű, általában kiegyensúlyozott nő, aki még kábé fél évvel ezelőtt voltam. Nem lelkesedem a közös programokért, kihúzom magam az
esti intim összebújásokból, fáradtságra, migrénre vagy túlórázásra hivatkozom. Közben meg persze mardos az önvád és a lelkiismeret-furdalás, és a lelkem legmélyén vágyakozom a régi életemre,
de nem találok utat a belső énemhez, hogy megbeszéljem vele a jövőt.
Juci barátnőm unszolására kicsit utánaolvastam a dolognak, ezt úgy hívják, hogy életközép válság, vagy mid-life crisis - így gugliztam ki a neten. Pluszban elkezdett kimaradozni a
menstruációm, és mintha hőhullámokat is érzékelnék. Mostanában többször fáj a fejem és fáradékony vagyok.
hirdetés
Egyre többet gondolkodom, mit tettem le eddig az asztalra, hagyok-e nyomot a világban és mi lesz ezután, ha megöregszem. Vár-e rám még valami öröm, kihívás, ami megdobogtatja a
szívemet.
Voltam egy előadáson, ahol a holisztikusan gyógyító orvos a gondolkodás megváltoztatását, az élethez való pozitív szemléletváltást tekintette kulcsfontosságúnak. Mondta, hogy fontos a fizikai
és szellemi nézőpontváltás is, de a mentálisat tekinti kiindulópontnak. Annyira szuggesztíven, saját példákon keresztül magyarázta el, hogy ez miért szükséges, hogy egészen a hatása alá
kerültem, folyamatosan ez foglalkoztat. Próbálok elfogadóan tekinteni magamra és az engem körülvevő világra. Meglepetten vettem észre, hogy ez inkább sikerült, mint nem, pedig szkeptikus
voltam.
Vettem két könyvet is, az elsőt a címe miatt: MeNŐpauza, a másodikat pedig azért, mert az ennek a folytatása címen, amit majd a páromnak is odaadok, mert a férfi klimaxról
szól. Egyrészt azt akarom, hogy el tudja fogadni az én változásomat, és ne szaladgáljon más szoknyája után, másrészt hogy tudja, én is megértem őt, hiszen tudom, hogy őket is sújtja a
változások okozta testi-, lelki és szellemi egyensúlyvesztés. De együtt, közösen ezt is átvészeljük, mint eddig annyi mást az életünkben!
hirdetés
