Életmódunk olyan jelentős hatással van az egészségünkre, hogy bizonyos szokások bevezetésével, megváltoztatásával hosszú évekkel tovább élhetünk. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa összegezte a legfontosabb tudnivalókat.
Hetente ennyi mozgásra van szükségünk
A krónikus betegségek megelőzésében már az első alkalommal végzett mozgásnak is lehet szerepe. A heti egyszeri edzés ugyanis nagyobb hatású, mint eddig gondoltuk. Kattintson!
Életmódunk 5 döntő eleme
Jó ideje gyűlnek már a bizonyítékok az életmód egészségre gyakorolt hatásáról, amelyet nemrégiben az American Heart Association szaklapjában, a Circulationben megjelent tanulmány is hangsúlyozott. A kutatók arra a tényre építették tanulmányukat, hogy bár az USA a világ egyik leggazdagabb országa, a várható életkilátásokat tekintve csak az 53. helyen áll a WHO 2015-ös adatai szerint. A Harvard Egyetem tudósai ezért több mint 123 000 személy egészségi adatait tekintették át két nagy, átlagosan 30 évig tartó vizsgálatsorozatot tanulmányozva.
Az öt alábbi életmódfaktor jelenlétét vették górcső alá:
- dohányzás
- fizikai aktivitás
- testtömeg-index (BMI)
- étrend
- alkoholfogyasztás
Az eredményekből kiderült, hogy azok a nők, akik nem dohányoztak, naponta legalább 30 percig közepes intenzitással mozogtak, normál BMI-jük volt, kiegyensúlyozottan táplálkoztak, és naponta nem fogyasztottak többet egy italnál, átlagosan 14 évvel éltek tovább, mint azok a hölgyek, akik egyetlen fenti elemet sem építettek be az életükbe. A férfiaknál 12,2 év volt ilyen összehasonlításban a nyereség.
A legkisebb kockázatnál is fontos a kivizsgálás
"Természetesen nem lehet eléggé hangsúlyozni az életmód jelentőségét a betegségek - így a szív-érrendszeri betegségek - kialakulásában, illetve a gyógyulásukban is. Elég csak belegondolni abba, milyen állapotban lehet az a beteg, aki az 5 fő életmódelem mindegyikével hadilábon áll, tehát dohányzik, nem mozog, a BMI-je szerint a túlsúlyos vagy az elhízott kategóriába tartozik, egészségtelenül étkezik, és rendszeresen nagyobb mennyiségű alkoholt fogyaszt" - hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
A helyes
táplálkozás és a rendszeres testmozgás évekkel hosszabbíthatja meg az életünket
Fontos látni, hogy az elhízás, a magas vérnyomás, az emelkedett vérzsír- és vércukorszint tünetegyüttese, vagyis ametabolikus szindrómajórészt az életmódból ered. Mindenképpen gondolni kell erre, ha olyan külső jeleket tapasztalunk, mint az úgynevezett alma típusú elhízás, amely leginkább a hason, a törzsön jelenik meg. Azonban nemcsak a nagyarányú túlsúly utalhat az anyagcsere-eltérések súlyosságára, sokszor egészen kismértékű túlsúly is járhat anyagcsere-változással.
"A metabolikus szindróma legfőbb kockázata abban áll, hogy az együttesen jelenlévő kardiális rizikófaktorok összeszorzódnak, így összességében 14-15-szörösére növelik a szív- és érrendszeri katasztrófák esélyét. Ugyanakkor a szindróma minden elemét befolyásolhatjuk táplálkozással, mozgással, és ha szükséges, átmeneti vagy tartós gyógyszeres kezeléssel" - ismerteti Vaskó doktor.
Hozzátette: éppen ezért mindazoknak, akik túlsúllyal küzdenek, magas vérnyomással és vércukorszinttel élnek, dohányoznak, fokozott a só- és az alkoholbevitelük, évente legalább egyszer ajánlott egy - akár csomagként is elérhető - kardiológiai kivizsgáláson részt venniük, amelynek elemei a szakorvosi vizsgálaton túl a vérnyomás-ellenőrzés, a BMI-meghatározás, a nyugalmi- és terheléses EKG, a nagylabor, a szívultrahang és az arteriográfos érvizsgálat. Az így kapott eredmények megnyugtathatnak vagy idejében megkezdhetővé válik általuk a szükséges kezelés.
