Petefészekciszta: mennyire veszélyes?

, folyadékkal teli tömlőcske (nagyon hasonlít egy vízhólyaghoz), mely a testünk bármelyik részén kialakulhat. Bár a szöveten belül alakul ki, nem képezi szerves részét annak, és bár gyakran észre sem vesszük, hogy ott van, problémákat is okozhat.

A petefészekciszták főleg a fogamzóképes nőket érintik, de bármilyen életkorban előfordulhatnak. A ciszták mérete igen változatos lehet: a két centiméternél nagyobb elváltozásokat tekinthetjük cisztának, és a méretük általában a borsószemnyi és a narancsnyi között változik. Nagy ritkán a petefészekciszta akkorára megnőhet, hogy az érintett nő várandósnak látszódik. A nagyobb méretű (5 cm-nél nagyobb) vagy fájdalmat, esetleg vérzést okozó cisztákat mindenképpen .

A petefészekcisztáknak két nagyobb csoportját különböztethetjük meg: a funkcionális ciszta teljesen ártalmatlan, és a petefészek normális működése okozza a kialakulásukat. Általában saját maguktól felszívódnak, de gyógyszeres kezeléssel is el lehet sorvasztani őket. Funkcionális ciszta alakulhat ki például meg nem repedt tüszőből - ez felboríthatja a hormonális egyensúlyt és a menstruációs ciklust is. A patológiás ciszta ezzel szemben valamilyen betegség, rendellenesség miatt alakul ki, és jó-és rosszindulatú egyaránt lehet. Ennek gyógyítása a legtöbbször műtéti úton történik.

A petefészekciszta a legtöbb esetben (mivel apró és jóindulatú) nem okoz tüneteket. Ugyanakkor azok a tünetek, melyeket a petefészekcisztának tulajdonítunk, sokszor egyéb betegségekre, például endometriózisra, kismedencei gyulladása, petefészekrákra vagy méhen kívüli terhességre is utalhatnak, ezért önmagukban a tünetekből nem állapíthatják meg a betegséget. Ehhez képalkotó vizsgálat is szükséges.

Szabálytalan, fájdalmas, a szokásosnál erősebb vagy jóval gyengébb menstruáció; medencetájékifájdalom(ez kisugározhat a derékba vagy a combokba is); fájdalmas szexuális együttlét; hasi puffadás, hasi nehézségérzet; sürgető vizelési vagy székelési inger; hormonális problémák, illetve a korai terhességre emlékeztető tünetek, például a mellek érzékenysége vagy a hányinger.

Néhány betegség jelentősen növelheti a petefészekciszták kialakulásának lehetőségét. Ezek közé tartozik például azendometriózisvagy a policisztás ovárium szindróma (PCOS). A legtöbb esetben a petefészekcisztánál semmilyen beavatkozásra nincs szükség. Az apróbb ciszták, a fiatalabb korosztályba tartozó betegeknél gyakran saját maguktól is felszívódnak, általában néhány hónapon belül. A későbbi petefészekciszták kialakulása ellen javasolhatják a fogamzásgátló tablettákat.