Polip: rettentően hangzik, mégis ez a legjobb diagnózis, amit egy vizsgálat eredményeként kaphatunk. Minél előbb sikerül felfedezni és eltávolítani, annál kisebb az esély a további burjánzásra. Hol alakulhat ki és hogyan távolítható el a polip?
Mi az a polip és hol fordulhat elő?
A polip eredendően jóindulatú daganat. Sokfelé előfordulhat a szervezetünkben, mivel az összes mirigyhám részünkből kiindulhatnak ilyen jóindulatú sejtburjánzások. Több fajtája is létezik, többek közt kialakulhat a szervezetben méhszájpolip, vastagbélpolip, de megtámadhatja a légutakat is, sőt az orrunkban is előfordulhat. Méretük igen változó, gyufafej nagyságútól a diónyi méretűig. Leggyakrabban az orrpolip, az arcüregi polip, a méhpolip, a vastagbélpolip fordul elő.
Az emésztőrendszer több pontján is kialakulhatnak polipok: a nyelőcsőben, a gyomorban, a vékony-, a vastag- illetve a végbélben.
Jelenlétük nem mindig okoz panaszt, fölfedezésük azonban fontos, többek között ezért is ajánlott rendszeresen részt venni a szűrővizsgálatokon. Vannak, amelyek működési zavarokkal hívják fel a betegek figyelmét - az orrpolip például légzési nehézségeket okoz. Bár a diagnózis első hallásra ijesztő lehet, valójában nincs ok aggodalomra, a "váratlan vendégektől" ugyanis az esetek nagy részében könnyű megszabadulni - leginkább sebészi úton.
Rosszra is fordulhat
Sajnálatos tény, hogy hazánkban rendkívül magas a vastagbélrák okozta halálozás, aminek hátterében épp egy elhanyagolt bélpolip áll. A nyálkahártya - kezdetben jóindulatú - burjánzását akár bélgyulladás is okozhatja, ezért is fontos, hogy szakemberre bízzuk a tünetek kezelését. A bélpolipok azonban könnyen alakulnak át rosszindulatú burjánzássá. A vastagbélpolip tehát a vastagbélrák előszobájának tekinthető.
Ne féljünk beszélni a problémánkról! Kérdezzük szakorvosunkat!
Könnyű a polip diagnózisa?
A polipok diagnosztizálása ma már nem okoz kihívást az orvosoknak, számodra azonban életmentő lehet - különösen akkor, ha a családban előfordult már a vastagbél rákos elváltozása.
Orvosi szempontból a legveszedelmesebbek, amiről többet hallunk, a bélpolipok. Azt mondják, ötvenéves korunkra minden második embernek legalább egy ilyen, egy centinél nagyobb polipja van.
Mivel a polipok az esetek nagy részében nem okoznak tünetet, az ötven év fölöttiek számára javasolt a kolonoszkópiás vizsgálat elvégeztetése.
A méhet érintő sejtburjánzás az esetek jelentős részében jóindulatú, a későbbi onkológiai kockázat miatt azonban érdemes azt eltávolítani. Kisebb változatuk egyáltalán nem okoz panaszokat, a nagyobbak jelenlétére azonban fokozott váladékozás, vérzés vagy megfoganási nehézség hívhatja fel a figyelmet.
A kialakulását okozhatják hormonális változások, illetve gyulladásos folyamatok. A méhszájpolipot az évenként esedékes nőgyógyászati szűrésen diagnosztizálja az orvos, eltávolítása apróbb orvosi beavatkozás során történik.
A polipok létrejöttének pontos mechanizmusa nem ismert, feltehetően több tényező játszik szerepet. A szakértők véleménye szerint elsősorban az allergia és a krónikus gyulladások kialakulása állhat a háttérben.
