A purpura többnyire a test egy jól elkülöníthető területén jelenik meg, lehet egészen kis kiterjedésű, de akár jóval nagyobb is. A kiütésektől eltérően a purpura nem változtatja a színét ha nyomást helyezünk rá, és nem is szokott viszketni. Mivel tulajdonképpen egy tünetről van szó, az orvosok első feladata megállapítani, hogy mi okozza a purpurát. Ehhez először is megállapítják a vérlemezkék mennyiségét, és ez után sorolják be kétféle kategóriába.
Az első a trombocitopéniás purpura, amiről alacsony vérlemezkeszám mellett beszélünk, és többnyire valamilyen vérelzáródási problémára utal. A nem-trombocitopéniás purpura normális vérlemezkeszám mellett alakul ki, és valamilyen más típusú betegségre tünete.
A leggyakoribb a Henoch-Schönlein purpura, ami főleg fiatal gyerekeknél jelenik meg, és egy légzőszervifertőzéstünete. Általában magától elmúlik, de időnként előfordul, hogy vesebetegséget okoz. Az idiopátiás trombocitopéniás purpura ismeretlen okból alakul ki, és a vérlemezkék pusztulásával jár, ami erős bevérzéseket okozhat.

A leggyakoribb a Henoch-Schönlein purpura

Mindenképpen fel kell keresni az orvost, ha purpura mellett olyan tüneteket is észlelünk, mint az ízületi fájdalom, a gyomorpanaszok, a veseelégtelenség, fáradékonyság. A legveszélyesebb dolog amire a purpura jelenléte utalhat, az az erek elzáródása - ez ugyanis könnyen vezethet vérrög kialakulásához és trombózishoz.

A purpura kezelése elsősorban a kiváltó betegség orvoslását jelenti. A gyógyszeres megoldások mellett az immunrendszer megerősítésére is fontos, valamint a vérlemezkék számának növelése.
Sajnos a purpura olyan betegségek jele is lehet, mint a vesebaj vagy a leukémia, ilyenkor akár kemoterápiás kezelésre is szükség lehet.

❤ ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!