Rekedtség: ezek a betegségek állhatnak mögötte

Egészség

2018. 09. 29.

Ha náthás időszakban, vagy egy végigénekelt koncert után berekedünk, azonban az elhúzódó, vagy látszólag ok nélküli rekedtség bajt jelezhet. Nézzük őket sorban dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter segítségével.

Túlerőltetés: A rekedtség leghétköznapibb oka a hangszalagok túlerőltetéséből fakad. Ilyen esetben hangos környezetben történő beszélgetés, kiabálás okozhatja a panaszokat.
Gégegyulladás: Ilyenkor a hangszalagok megduzzadnak, fokozott igénybevétel esetén a rekedtség tovább erősödhet.
Elhúzódó köhögés: Rekedtség maradhat vissza elhúzódó köhögéssel járó kórképek után is, ilyen esetben a hangszálak túlerőltetésének oka a tartós köhögés.

Veszélyes betegség állhat a rekedtség mögött

Rossz szokás: Az állandó krákogás szintén a hangszálak túlerőltetésével jár, így gyakran ez okozza a tartós rekedtséget.
Krónikus betegségek: A látszólag minden ok nélkül, tartósan fennálló rekedtség gége-, vagy pajzsmirigydaganatot is jelezhet. Kialakulhatrefluxbetegség következtében is, melynek során a gyomorból visszacsorgó savas váladék reflexesen irritálja a felső légutak nyálkahártyáját, ezáltal hangszálakat is és rekedtséget okoz. A pajzsmirigy-megnagyobbodás, allergia és ritkább esetekben ideggyógyászati valamint belgyógyászati betegségek is okozhatnak rekedtséget.
Dohányzás: Erős dohányosoknál idővel a rekedtség állandósulhat, mivel a dohányfüst hatására a hangszálakon vizenyő jelenik meg. A dohányzás hajlamosít a gégerákra is, ezért a kialakult rekedtség fül-orr-gégészeti vizsgálata feltétlenül indokolt.

Gyermekkorban is előfordulhat

A hangképzés rendellenességeit diszfóniának hívjuk. A juvenilis diszfónia, a gyermekkori panaszok leggyakoribb formája is tartós rekedtség képében jelentkezik. A helytelen hangképzési technika kiváltó oka lehet, ha a gyermek a közösségben folyamatosan túlkiabálni igyekszik társait, ezáltal rendszeresen préseli, túlfeszíti a hangszálait, de okozhatja a hangképzésben résztvevő izmok renyhesége is. Diszfónia felnőtteknél is jelentkezhet. A kezelés mindkét esetben hasonló módon: fül-orr-gégészeti vizsgálatot és a hallászavar lehetőségének kiszűrését követően logopédiai foglalkozások keretében valósul meg. A hangterápia segítségével elsajátítható a helyes légzés, pontos artikuláció, a lágy hangindítás a megfelelő hangosítás és minden olyan képesség, amely a jó hangképzést, ilyen módon pedig a rekedtség megszűnését eredményezi.

Mikor forduljon orvoshoz?

A rekedtség hátterében tehát a legbanálisabb okoktól kezdve igen súlyos kórképek is állhatnak. A következő esetekben a fül-orr-gégészeti vizsgálat mindenképp javasolt: