Segítség, nem érzek szagokat!

A szaglási képesség elvesztése vagy megváltozása meglehetősen furcsa betegség, melyet nehéz diagnosztizálni és gyógyítani is. Mivel alapvetően szubjektív érzékelésről van szó, nehéz megállapítani, hogy pontosan mennyi embert érint (ugyanakkor sokan nem is tartják ezt "igazi" problémának, így nem fordulnak ezzel orvoshoz, vagy nem említik meg a rutinvizsgálatok alkalmával). A szaglás ugyanakkor az idő előrehaladtával folyamatosan romlik, a 80 évesnél idősebbek több mint fele nem érez megfelelően szagokat.

A szaglási képesség elvesztését, csökkenését anozmiának, illetve hipozmiának hívjuk. Egy másik meghatározás a dizozmia, mely a szagok téves érzékelését jelenti (például valaki akkor is érez szagokat, amikor azok nincsenek "jelen", de ebbe a csoportba tartozik az a zavar is, amikor valaki nem tudja egymástól megkülönböztetni a szagokat).

A szaglási képesség elvesztése vagy csökkenése lehet idegi eredetű, de az is előfordulhat, hogy a légáram valamilyen akadály miatt nem jut el a szaglóhámhoz - ez nagyon gyakori például nátha vagy allergia idején. A szaglás szorosan összefügg az ízek megkülönböztetésével is, ezért a szaglás csökkenésének első jele lehet, hogy a beteg ízetlennek találja ételeit.

A szaglási képességek csökkenésének számos hátránya lehet, ezek egy része pusztán "zavaró", például az érintettek nem találják ízletesnek az ételeket, de a szaglás elvesztése veszélyes is lehet, mivel veszélyhelyzetekben olyan fontos jelekre nem hívja fel a figyelmet, mint a füst tűz esetén, a gázszivárgás, vagy éppen a romlott étel.

A szaglás elvesztése lehet ideiglenes vagy állandósulhat is. Az előbbit okozhatja allergia vagy megfázás miatt eldugult orr, fertőzés, de például a tartós kábítószer-használat is tönkreteheti a szaglóhámot. A tartós, de általában visszafordítható szaglásvesztésnek oka lehet az is, ha a szagló receptorokat felsértjük bizonyos, elsősorban érszűkülést okozó orrspray-kkel. De szaglásvesztéshez vezethet az orrpolip vagy az orrüregben kialakuló tumor is.

A maradandó szaglásvesztésért az orrban található szagló receptorok elhalása vagy olyan agysérülés is felelős lehet, amelynél sérülnek a szaglóidegek vagy az agy azon részei, amelyek a szagokat dolgozzák fel. Az anozmia nagyon ritkán korai jele lehet degeneratív agyi betegségeknek, mint a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór. A szagok érzékelését számos betegség, állapot befolyásolhatja, ezért is fontos mindenképpen megemlíteni azt az orvosunknak. A szaglás elvesztése vagy megváltozása időnként hormonális problémákra is visszavezethető.

Ha megállapítható, hogy milyen betegség áll a szaglás elveszítésének, csökkenésében, az alapbetegség kezelésével általában visszanyerhető a szaglás. Ritkábban sajnos a szaglás nem állítható vissza, például akkor, ha az idegek sérülése okozza az anozmiát.

Lehetőség van-e a szaglás képességének megőrzésére, vagyis az anozmiás állapotok megelőzésére? Részben igen: az egészséges életmóddal, például a megfelelő táplálkozással, a dohányzásról való leszokással, a felsőlégúti betegségek megelőzésével, az orrcseppek túlzó használatának kerülésével óvhatjuk a szaglásunkat. Ugyanakkor, más problémák (például az orrpolipok vagy az idegrendszeri betegségek) megelőzése kevésbé lehetséges.