Súlyos hasmenés: mikor forduljunk orvoshoz?

A hasmenés meglehetősen gyakori, könnyen felismerhető tünet: a széklet nagyobb mennyiségű, igen híg, vizes, akár habos is lehet, a székelési inger pedig nagyon sürgető. A hasmenést egyéb tünetek is kísérhetik, például hasi görcsök, fájdalom, puffadás, hányinger, rosszullét és hányás, valamint láz.

A hasmenés hátterében nagyon sok betegség állhat, az "egyszerű" fertőzésektől az ételmérgezésig, de hasmenést okozhat például a stressz is (gyakori például, hogy valaki egy vizsga előtt szenved hasmenéstől). A legtöbb hasmenés általában 48 órán belül elmúlik, és általában nem is szükséges gyógyszert bevenni, elég, ha megakadályozzuk a szervezet kiszáradását azzal, hogy sok folyadékot fogyasztunk. A tiszta víz mellett érdemes olyan folyadékokat is magunkhoz venni, melyek az elveszített sót és elektrolitokat is képesek pótolni, például leveseket (pl. zsírtalanított húslevest), gyümölcsleveket.

Néhány esetben azonban a hasmenés jóval komolyabb problémára utalhat, mely komolyan veszélyeztetheti az egészségünket, és mindenképpen érdemes ezzel orvoshoz fordulni.

Mindenképpen orvosi vizsgálat szükséges akkor, ha kisgyermekeknél 24 óránál tovább tart a hasmenés, illetve ha felnőtteknél három nap után sem csökkennek a panaszok.

Azonnal orvost kell hívni, ha a hasmenés mellé igen erős hasi vagy végbéltájékifájdalomtársul, ha a székletben vért látunk, esetleg a széklet fekete, ragacsos. A magaslázis vészhelyzetre utal, akárcsak a kiszáradásra utaló tünetek (pl. zavarodottság, cserepes ajkak, verejtékezés, szapora szívverés stb.).

Krónikus hasmenésnek azt nevezzük, ha valakinél a hasmenéses panaszok minimum két héten keresztül fennállnak. Ebben az esetben mindenképpen szakorvosi, gasztroenterológusi vizsgálat szükséges ahhoz, hogy ennek okát kiderítsék. A krónikus hasmenés hátterében nagyon sok betegség állhat, például ételintolerancia, gluténérzékenység, cisztás fibrózis, cukorbetegség, a hormonrendszert érintő betegségek, bizonyos daganatos betegségek, felszívódási zavarok, gyulladásos bélbetegségek, illetve az epehólyagot érintő betegségek is.

Amennyiben orvosi kivizsgálás előtt állunk a krónikus hasmenéssel kapcsolatban, érdemes néhány napig étkezési naplót vezetni, mert az abban szereplő információk sokat elárulhatnak a betegségről. Jegyezzük fel például, hogy a hasmenés állandó, esetleg hullámokban jelentkezik, vagy székrekedéssel váltakozik. Azt is érdemes megfigyelni, hogy a székletben látunk-e véres pöttyöket, vagy ha a széklet olajosnak, nyálkásnak tűnik. Az étkezési napló abban is a segítségünkre lehet, hogy megállapítsuk: vannak-e olyan ételek, melyek fogyasztása hasmenést vált-e ki.