A legtöbben emlékszünk a szülői, nagyszülői figyelmeztetésekre: ne olvassunk félhomályban, mert tönkretesszük vele a szemünket. Valóban így van, vagy semmilyen káros hatása nincs ennek a látásunkra?
A szemünk rendkívül jól alkalmazkodik a különböző fényviszonyokhoz. A található "nyílás", a pupilla átmérője a fény erősségétől függően változik, szűkül vagy tágul, a fényképezőgépek rekeszszerkezetéhez hasonlóan. Az erősebb fény hatására a pupilla összeszűkül, így kevesebb fény kerül a retinára, míg ha gyengébb a környezeti fény, a pupilla kitágul, így a retinára kerülő fény több lesz. Ez a reflex biztosítja, hogy megfelelően éles legyen a retinára vetülő kép.
Tehát a szem a félhomályhoz, a félhomályban olvasáshoz is nagyszerűen képes alkalmazkodni, és tévhit, hogy ez hosszú távon károsítaná a szemünket. Az természetesen igaz, hogy a félhomályban végzett tevékenységek megerőltetőek lehetnek a szem számára, de ez csak ideiglenes okoz, a visszafordíthatatlan károsodásra nincs tudományos bizonyíték.
Ha ég, viszket, könnyezik a szemünk - pihentessük
Ha mégis félhomályban olvastunk
Nem kell tehát kétségbe esni, ha egyszer-egyszer éjszakába nyúlóan olvasunk egy izgalmas krimit, a szemünkre ez biztosan nem lesz rossz hatással. Azonban nem árt tisztában lenni az esetleges kellemetlenségekkel, melyek a szem megerőltetésével állhatnak összefüggésben. Egyrészt, a szemünk egyszerűen elfáradhat, másrészt pedig, mivel jóval kevesebbet pislogunk, ki is száradhat.
A szemfáradtság és szemszárazság tünetei közé tartozik a szem égő, viszkető érzése, a fókuszálási nehézségek, az (mintha homok ment volna a szemünkbe), a szem esetleg enyhén ki is pirosodhat és fényérzékennyé válhat. Más, komolyabb szemproblémákkal, gyulladásokkal szemben mindkét szem érintett, és általában egyik jelenség sem jár együtt váladékozással, de a jellemző lehet. Ezeket a tüneteket nemcsak a félhomályban való olvasgatás válthatja ki, hanem az is, ha túl sokáig nézünk mereven valamit, tehát jelentkezhetnek a kellemetlenségek kézimunkázás, számítógépezés, televíziónézés, autóvezetés közben is.
Az esetek nagy részében sem a , sem pedig a szemfáradtság nem igényel szakorvosi vizsgálatot vagy beavatkozást, jó tudni azonban, hogy a szemszárazság idővel krónikussá is válhat. A legtöbbször elegendő, ha abbahagyjuk a szemet megerőltető tevékenységet, és alaposan kipihenjük, kialusszuk magunkat, vagy áttérünk egy olyan feladatra, melynél nincs annyira igénybe véve a szemünk. Használhatunk gyógyszertárban kapható is, amely segít enyhíteni a szemszárazság okozta tüneteket.
