A sikeres élet egyik alappillére a tudatosság. Ahhoz, hogy jó döntéseket tudjunk hozni, ismernünk kell önmagunkat, képességeinket és potenciálisan elérhető lehetőségeinket.
Ugyanakkor ha túl merev keretrendszerben gondolkodunk, és csak a tudatosan megalkotott céljainkra fókuszálunk, elmulaszthatjuk felismerni az univerzum sorsformáló ereje által elénk kerülő
lehetőségeket.
Mire figyeljünk, hogy mindez sikerüljön?
1. Túlakarás
Ha már jó ideje erőfeszítéseket teszünk valamiért, de az eredmény elmarad, valószínűleg nem a sorsunk útjának része a vágyott cél.
Lehet, hogy olyan fixa ideákhoz ragaszkodunk, amelyek nem szolgálják a továbbiakban szellemi fejlődésünket.
Szélmalomharc helyett bízzuk magunkat az univerzumra, amely nyitottságunk esetén meg fogja mutatni számunkra a sorsszakaszunknak megfelelő utat.
2. Tiltakozás
Ennek az ellenkezője, mikor foggal - körömmel tiltakozunk egy helyzet ellen, de legintenzívebb tagadásunk ellenére is azon kapjuk magunkat, hogy az elkerülni vágyott szituáció újra és újra
megjelenik az életünkben. Ahogy a mondás tartja: " Soha ne mondd, hogy soha!"
Ha egy adott életeseménynek sorsunk vagy személyiségünk szükségszerű fejlődése miatt helye van az életünkben, azt az ördög is utánunk tolja talicskán. Nyugodjunk meg, és hagyjuk abba a
hiábavaló menekülést. Bízzunk az univerzumban, hogy okkal teszi elénk azt a feladatot vagy helyzetet, tagadás helyett inkább álljunk bele a szituációba.
3. Kishitűség
Aki nem hisz eléggé önmagában, és alulértékeli a képességeit, lehetőségeit, annak a tudatosan megtervezett céljai sem reálisak. Ilyenkor jellemző, hogy a kishitű ember komfortzónájának csapdájában élve egyszer csak olyan felrázó, felkavaró sorsszerű eseményekkel találkozik, amely akár totálisan eltér az eredeti céljaitól. Mivel az élet természetes rendje a fejlődés és a változás, a sors ereje mindig közbeavatkozik tartós megrekedés esetén. A célja, hogy megmutassa, többre is képesek vagyunk, mint hisszük!
4. Túlduzzadt egó
Aki azt hiszi, hogy csak és kizárólag önmaga teremti és alakítja az életét, egyedüli ura és irányítója a sorsának, az gyakran szembesül az univerzum beavatkozó erejével.
A túlduzzadt egó általában sok mindent akar egyszerre, de nem veszi észre, hogy ezek a dolgok sokszor egymással összeférhetetlenek , vagy éppen teljesen ellentétesek.
Ilyenkor több "atyai pofonnal" próbál minket az égi erő megfelelő irányba állítani, és rávenni, hogy reális célokat tűzzünk ki.
5. Időszerűség
Ha úgy érezzük, több lehetséges döntési alternativa is kínálkozik, de egyiket sem érezzük sajátunknak, inkább várjuk ki a megfelelő időpontot.
Valójában nincs jó vagy rossz döntés, hanem csupán időszerű és időszerűtlen cselekedetek vannak.
Ha egy döntés vagy változtatás túl korai, akkor a körülmények általában még éretlenek, nincs szinkronicitás, vagyis egybeesés. Ilyenkor úgy érezzük, bárhogy döntünk is, sehogy sem igazán
jó.
Amennyiben elérkezik a megfelelő idő a döntéshez, a kapuk szinte maguktól kinyílnak, és komolyabb dilemma nélkül érezni fogjuk, melyik a mi utunk.
