A kálium esszenciális makroelem, ami azt jelenti, hogy rendszeres pótlása elengedhetetlen a szervezet egészséges működése szempontjából. Számos élettani folyamatban szerepe van az ideg- és izomsejtek közti elektromos impulzusok továbbításától a szervezet folyadékháztartásának szabályozásáig. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint egy átlagos felnőtt szervezetnek napi 3500 milligramm káliumbevitel javasolt, amely változatos és rendszeres táplálkozással általában be is juthat a szervezetünkbe. A túl alacsony mellett azonban az ásványi anyag túl magas szintje is komoly gondokat okozhat. A túladagolás általában nem a helytelen vagy egyoldalú étkezés miatt történik, legtöbbször valamilyen betegség áll a hátterében.
A káliumszint ezért lehet túl magas
Normális esetben vérünk káliumszintje 3,5-5 mEq/L között mozog, ha azonban a felső értéknél is magasabb az ásványi anyag szintje, akkor hiperkalémiáról beszélhetünk, amely enyhe, közepes vagy súlyos mértékű lehet. A megnövekedett szintet okozhatja például, hogy túl sokat fogyasztottunk magasabb káliumtartalmú élelmiszerekből: teljes kiőrlésű gabonákból, olajos magvakból, tejtermékekből, illetve bizonyos zöldségekből és gyümölcsökből (például bab, paradicsom, banán, avokádó).
Okozhatják bizonyos betegségek is. Mivel a kálium kiválasztásának 90 százalékát a vese végzi, akut és krónikusveseelégtelenségesetén is kialakulhat hiperkalémia. A vese kiválasztó szerepét bizonyos szintig még a bélrendszer is át tudja venni, így a káliumszint ilyenkor csak lassan emelkedik meg. A mellékvesekéreg elégtelen hormontermelése (Addison-kór), illetve a cukorbetegség szintén hozzájárulhat ehhez az állapothoz.
Előfordulhat, hogy valamilyen gyógyszer mellékhatásaként emelkedik meg a vérben a kálium szintje. Jellemzően a nem szteroid gyulladáscsökkentők, bizonyos vérnyomáscsökkentők, vízhajtók, fájdalomcsillapítók, orális fogamzásgátlók szedése járhat ilyen mellékhatással.
A hiperkalémia tünetei és veszélyei
A hiperkalémia sok esetben nem jár együtt tünetekkel, vagy csak nagyon általános panaszokat vált ki, például hányingert, fáradékonyságot, izomgyengeséget, illetve az izmokban zsibbadó "bizsergő" érzést. Súlyosabb hiperkalémia esetén a szívverés lelassul és a pulzus gyengén érezhetővé válik. Szélsőséges esetben pedig a hiperkalémia a szív megállását is eredményezheti, bár szerencsére ez csak nagyon ritkán következik be.
A káliumszint magas szintjét laborvizsgálattal állapíthatják meg. Hamisan magas értéket mérhetnek abban az esetben, ha a levett vér a kémcsőben hemolizál, vagyis a vörösvértestek szétesnek (például rossz vérvételi technika miatt, vagy mert vizsgálat előtt túl sokáig tárolták a vért), és a vörösvértestekből kiszabadul a kálium. Mivel bizonyos gyógyszerek szedése is befolyásolhatja a káliumszintet, a vizsgálat előtt erről is konzultáljunk az orvossal!
