A kolisztin az egyik utolsó olyan antibiotikum, amelyet végső gyógyszerként tartanak számon különféle baktériumfertőzések ellen. A mezőgazdasági termelők azonban ipari méretekben használják, gyakran egészséges állatoknál is, hogy az állatok súlya gyorsabban gyarapodjon, illetve megelőzzék a betegségek kialakulását az üzemeikben.
Eladásra váró csirkék Indiában. Antibiotikummal tömik őket - Fotó: Aliaksandr Mazurkevich
Ezt az antibiotikumot azonban az utolsó védelmi vonalként használják az emberek esetében, s csak akkor vetik be, ha más gyógyszerekre nem reagál a fertőzés. A közegészségügyi szakértők pedig arra figyelmeztettek nemrégiben, hogy találtak egy kolisztinrezisztens gént, amely bizonyos fertőzéseket kezelhetetlenné tesz - írja a The Independent. Médiaforrások szerint csak 2016-ban 2800 tonna ilyen gyógyszert szállítottak fejlődő és feltörekvő országokba, köztük Indiába, Vietnamba, Oroszországba, Mexikóba, Kolumbiába és Bolíviába, de valószínűleg a mennyiség még nagyobb, hiszen van, ahol nem teszik nyilvánossá a külkereskedelmi- és vámadatokat.
Takarmányba keverik
India, amelyet az alkalmazott gyakorlat miatt az egyik legrosszabb antibiotikum-használónak tartanak, több száz tonna kolisztint kapott állatok, különösen a csirkék rutinszerű kezeléséhez. Egyes becslések szerint a világon a leggyorsabb ütemben Indiában bővül az állatgyógyászati szerek alkalmazása, s akár 4800 tonna antibiotikumot is felhasználhatnak a takarmányokba keverve 2030-ra, ami jelenlegi szintet 80 százalékkal is meghaladhatja.
A Science folyóiratban ismertetett kutatás szerint két antibiotikus hatóanyagcsoport különösen komoly figyelmet kíván: a tetraciklinek és a fluorokinolonok. A belőlük készített gyógyszerekkel többek között olyan veszélyes betegségek kezelhetők, mint a kolera és a malária. De jelenleg a leggyakrabban állatok takarmányozásakor használják őket.
Az antibiotikumok túlzott használata az állatokban és az emberekben hozzájárul az antibiotikum-rezisztencia fokozódó veszélyéhez, mivel bizonyos baktériumtípusokban már kialakult az ellenállóképesség a rendelkezésre álló kezelések legtöbbjével szemben. Maryn McKenna, a téma szakértője úgy véli, hogy a mezőgazdaságban rendszeresen visszaélnek a gyógyszerekkel, ami mindenhol veszélyt jelent az ember egészségére, függetlenül attól, hogy az ilyen gazdaságokban termelt csirkét fogyasztjuk-e. A kórokozók ugyanis gond nélkül szétterjednek a világon a fertőzött hússal, a környezetbe kijutva, vagy a már megbetegedett emberekkel.
Nem kell antibiotikum a csirkéknek
Az európai és észak-amerikai gazdák már bizonyították, hogy nem szükséges antibiotikumokat használni a nagyüzemi baromfitenyésztéshez, de például az indiai kormány - McKenna szerint - enyhített olyan antibiotikumok szabályozásán, amelyek használatát más országok betiltottak.
A probléma azonban nemcsak a csirkére vagy az Európán kívüli gazdaságokra korlátozódik. Az olyan fejlett országokban is, mint például az Egyesült Királyság, a felhasznált összes antibiotikum közel fele olyan állatoknak, például sertéseknek adható, amelyek a gyógyszerezés nélkül valószínűleg elpusztulnának. Szakértők úgy látják, hogy az intenzív, iparszerű állattenyésztés növelésével megnyitjuk a kaput az olyan antibiotikum rezisztens betegségek előtt, mint a szalmonella, az E. coli, a campylobacter és az MRSA sertéseket támadó törzse. Ezek pedig szétterjednek a levegő és a szennyvíz segítségével.
Az antibiotikum-felhasználás 65 százalékkal nőtt világszerte 2000 és 2015 között annak ellenére, hogy az antibiotikum-rezisztencia, vagyis a gyógyszerekkel szemben ellenálló úgynevezett szuperbaktériumok terjedése globális egészségügyi válsággal fenyeget - derült ki az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmányból, amelynek szerzői 76 országot vizsgálva készítették el a globális antibiotikum-felhasználás eddigi legátfogóbb elemzését. Részletek!
Dr. Awa Aidara-Kane, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) élelmiszerekkel és zoonózisos betegségekkel foglalkozó osztályának vezetője szerint sürgető szükség van az antibiotikumok körültekintő alkalmazására mind az emberek esetében, mind pedig a mezőgazdaságban. Számos országban végzett tanulmányok ugyanis kimutatták, hogy az antimikrobiális szerek alkalmazása a húshozam növelésében már nem tekinthető hatékonynak vagy éppen szükségesnek. A jobb higiénia, a biológiai biztonság és az oltóanyagok hatékony alternatívát jelenthetnek az állategészségügyben anélkül, hogy rutinszerűen antibiotikumokat alkalmaznának a betegségek megelőzésére.
Ezen a területen Magyarországnak is igen sok teendője van még. Az Európai Unió szerint nem állunk jól, ugyanis Ciprus, Olaszország és Spanyolország mellett Magyarország évek óta az élbolyban szerepel, az 1 kg állati termék előállításához legtöbb antibiotikumot felhasználó országok között. Csak összehasonlításképpen írjuk le, hogy Lengyelország fele annyit, Csehország harmad annyit használ.
