Nemrég belebotlottunk a Mindenegyben blog Facebook-oldalán egy írásba, amely mindenféle tudományos alapot nélkülözően riogatja az olvasókat a HPV-oltás káros, mi több, halálos hatásairól. Kis utánajárással kiderül, hogy az eredeti szöveg 2013 novemberében jelent meg az Oltáskritikus Életvédők Szövetségének Facebook-oldalán. Egy évvel később vette át a Mindenegyben és több más blog is, most pedig újra felbukkant a közösségi oldalon, érdemi frissítés nélkül. E cikk főbb állításait szembesítettük három, a témát jól ismerő orvossal.

1. tévhit: "Kötelezően ajánlott" lesz "a HPV meddőséget elősegítő injekció, amit a méhnyakrák megelőzésének ürügyével tukmálnak a tájékozatlan diáklányokra".

Ami az állítás első felét illeti: a HPV-oltás a mai napig nem kötelező. A 2016-os oltási naptár szerint javasolt vakcina, amely felajánlható a hetedik osztályt végző, 12-13 éves diáklányoknak. Akik az érintettek közül kérik, államilag támogatottan díjmentesen megkapják. "Már 2014-ben elég magas, nyolcvanszázalékos volt az átoltottság ebben a korosztályban, és ez azóta is körülbelül ennyi" - magyarázza dr. Koiss Róbert nőgyógyász, onkológus, aki húsz éve foglalkozik a humán papilloma vírus és améhnyakrákközötti összefüggéssel.
"Azért a 12-13 éves korosztály tagjait érdemes oltani, mert ők még nem élnek szexuális életet, nem estek át HPV-fertőzésen" - mutat rá dr. Lintner Balázs szülész-nőgyógyász, daganatsebész. "Mivel ez egy megelőző oltás, fontos, hogy olyanok kapják, akik HPV-naivak, mert az ő szervezetükben jön létre a szükséges és hatásos immunválasz". Az állítás második felét illetően, miszerint ez a vakcina elősegíti a meddőséget, véleménye szerint tudományosan megalapozott eredmények nélkül ilyet nem szerencsés kijelenteni. "Ha valakinek esetleg van olyan ismerőse, aki be lett oltva, és később meddőséget állapítanak meg nála, még nem jelenti azt, hogy ez a vakcina tehet róla" - teszi hozzá.

Az eddig kapható két- vagy négykomponensű oltóanyag mellett idén tavasszal Magyarországon is hozzáférhetővé vált a kilenckomponensű változat. A kétkomponensű a magas rizikójú HPV-fertőzésekért felelős 16-os és 18-as vírustörzs ellen ad védelmet, a négykomponensű ezek mellett két alacsony kockázatú vírustörzs ellen is véd, a legújabb, kilenckomponensűt pedig 7 magas és 2 alacsony kockázatú vírustörzs ellen adják. A HPV vírusnak eddig csaknem 200 alfaja ismert, ám ezeknek kevesebb mint 10 százaléka tartozik a magas rizikójú vírustörzsek közé. "A legveszélyesebb a 16-os és 18-as vírustörzs, ezek okozzák a méhnyakdaganatok 70 százalékát. A maradék 30 százalékért körülbelül tíz típus felelős" - magyarázza dr. Lintner Balázs. A 7. osztályos lányok ebben az oltási évadban is a 2014 őszén kiírt tender "nyertesét", a kétkomponensű vakcinát kapják. Mindez két oltásból áll: 15 éves kor alatt félévente egyet-egyet kell adni.

"A szülők sokszor nem értik, és szóvá is teszik, miért kell ennyire fiatalon oltani a lányokat, és miért nem ér rá majd 18 éves korukban, amikor elkezdik a szexuális életet" - számol be tapasztalatairól dr. Bartha Tünde szülész-nőgyógyász, a Mályvavirág Alapítvány kuratóriumi tagja. "Nem csak azért oltjuk a 12-13 éves korosztályt, mert ők még nem élnek szexuális életet" - mondja a szülész-nőgyógyász -, sokkal inkább azért, mert náluk még jobb és tartósabb az immunválasz, amit az oltás kivált. Sokkal magasabb az elérhető ellenanyagszint egy 13 éves lány szervezetében, mint egy harmincéves nőében.
"Nem csak azért oltjuk a 12-13 éves korosztályt, mert ők még nem élnek szexuális életet - mondja dr. Bartha Tünde szülész-nőgyógyász -, sokkal inkább azért, mert náluk még jobb és tartósabb az immunválasz, amit az oltás kivált." "Nem csak azért oltjuk a 12-13 éves korosztályt, mert ők még nem élnek szexuális életet - mondja a szülész-nőgyógyász. Sokkal inkább azért, mert náluk még jobb és tartósabb az immunválasz, amit az oltás kivált. (Képünk illusztráció)

"Azt tapasztaljuk, hogy sokan félreértik amikor azt mondjuk, a HPV-fertőzés ellen az óvszer sem véd, de ez nem jelenti azt, hogy nem érdemes használni, sőt" - mondta el dr. Bartha Tünde, amikor arról kérdeztünk, milyen hétköznapi problémákkal szembesülnek az alapítványi tevékenységük során. A hagyományos szexuális úton terjedő betegségek (STD) ellen az óvszer 100 százalékban biztosít védettséget, ez a HPV-fertőzés esetében nem igaz. Mert míg például a szifilisz nemi váladékkal terjed, és ezt az óvszer nem engedi átjutni, addig a HPV bőr-bőr kontaktus útján is elkapható. Ennek ellenére érdemes óvszert használni, mert a hímvesszőt borító hámon is megtelepedhetnek a vírusok, így érintkezéssel is átadható, nem kell hozzá feltétlenül behatolás. Bartha szerint ez a példa is jól mutatja, mennyire fontos a kommunikáció az érintettekkel, és miért figyel erre oda az alapítvány is. "Vesszőparipánk a megelőzés, a tájékoztatás, valamint az érintettek utánkövetése, és gondolkodunk egy rehabilitációs program kidolgozásán is." Mert sokan a betegek közül sem értik, hogyan történhetett velük mindez. Ezen szeretnének változtatni - teszi hozzá.

2. tévhit: "... nem tudták biztosra mondani, melyik évfolyamban adják majd, de én a 6. osztályra tippelek. Ugyanis akkor együtt adják majd a kötelező MMR és a dTAP ismétlőkkel, ami egyrészt hatványozni fogja a káros hatásaikat, másrészt képtelenség lesz szétválasztani, hogy melyik vakcina okozta a maradandó egészségkárosodást, halált - a kötelezők, vagy a kötelezően ajánlott... "

Dr. Koiss Róbert szerint ez a vélekedés tájékozatlanságon alapul. Mint mondja, jelenleg két nagy cég gyárt HPV-vakcinát, és mindkettő készített hatástanulmányt arról, mi várható, ha más oltóanyaggal együtt kerül a szervezetbe. Az eredmények alapján semmi. És mivel nem hatodikos, hanem hetedikes lányokat oltanak be, nem jár együtt sem az MMR (vagyis a morbilli-mumpsz-rubeola elleni vakcina), sem a dTap (diftéria-tetanusz-acelluláris pertussis komponenseket tartalmazó oltóanyag) emlékeztető oltással. "A HPV elleni vakcina Hepatitis B-vel együtt adható, de van olyan ország, ahol a Hepatitis A-val kombinálják" - teszi hozzá. Véleménye szerint jó, ha mindenki tisztában van vele, hogy az oltóanyag nem okoz halált.

3. tévhit: "...Az oltóanyag rákmegelőző hatása városi legenda csupán, egy képtelen fikció, s hogy több száz lány halt meg, s ezrek bénultak le e vakcina következtében. "

A megkérdezett szakemberek szerint ilyesmiről szó sincs. A tévedés alapja az a 2008-as eset lehet, amely során Angliában egy fiatal lány - nem sokkal a HPV-oltást követően - meghalt. "Beoltanak valakit, aki váratlanul meghal egy hónap múlva, és mindenki azt gondolja, hogy biztos az oltástól. Főleg, ha az áldozat alapvetően oltásellenes volt, és mégis megkapta a vakcinát" - vázolja az eset hatásmechanizmusát dr. Lintner, hozzátéve: nem volt bizonyítható, hogy a haláleset összefüggésben állt volna a vakcinával. "Minden oltóanyaggal kapcsolatban keringenek hisztérikus történetek, de sem a tengerentúlon, sem Európa más országaiban nem volt ehhez köthető haláleset, vagy olyan komoly, életkörülményeket hosszú távon befolyásoló szövődmény, mint a bénulás" - teszi hozzá.
Hasonlóan vélekedik dr. Koiss is. Ő két halálesetet is említ, ami Angliában a védőoltás beadása után történt. Ezek után a megvásárolt oltóanyagot azonnal karanténba helyezték, és elkezdték vizsgálni. Az eredmények azt mutatták, hogy a két halálesetnek semmi köze nem volt a vakcinához. "A két áldozat sajnálatos módon éppen abban az életkorban volt, amikor a kamaszkori fejlődési rendellenességek gyakran kijönnek. Egyiküknek például a megnagyobbodott csecsemőmirigy okozta a halálát" - meséli a részleteket. A bénulásos esetekről készült egy átfogó svájci tanulmány, amiből kiderül, hogy az oltóanyagra adott immunválasz következtében átmenetileg létrejöhet az idegsejtek ingerületvezetési zavara, de ez nem vezet tartós bénuláshoz. A nőgyógyász egy olyan vizsgálatot is említ, amelyben az egyik tesztcsoport HPV-oltóanyagot, a másik placebót - fiziológiás sóoldatot - kapott; a két csoportban nem volt különbség az idegrendszeri elváltozásokban.

4. tévhit: "Az amerikai hatóságok 2006-ban megállapították, hogy azoknál a lányoknál, akik korábban a vakcinákban található HPV vírussal már fertőzöttek voltak, az oltást követően 44,6 százalékkal nőtt a méhnyakrák előfordulása."

Dr. Koiss Róbert szerint a számok önmagukban még megállnák a helyüket, csak éppen az összefüggés nem jó. "Négykomponensű oltásról van szó, az ezzel oltott lányok esetében a HPV 16-os és 18-as vírustörzzsel szemben mutatott hatékonyság száz százaléknak bizonyult. Az oltóanyag egyéb magas kockázatú vírustörzsekkel szemben mutatott hatékonysága elenyésző, ebből adódóan várhatóan az oltóanyag méhnyakrákkal szemben mutatott összhatékonysága 44 százalékos" - pontosít. De ami a legfontosabb: az oltást követően egyáltalán nem nő a méhnyakrák előfordulása, hiszen éppen ez a lényege. Attól, hogy valakit beoltanak, nem lesz fertőzött.

Ami szintén tévhit: a vakcina nem tartalmaz vírust. "Ez a második olyan oltóanyag, amit rekombináns DNS technológiával készítenek. Ez azt jelenti, hogy nem valódi vírust adunk be, hiszen az daganatot okozhatna, hanem egy vírushoz tökéletesen azonos fehérjeszerkezettel bíró, vírusszerű részecskét, amely nagyon magas immunválaszt generál, és amelyből hiányzik a vírus örökítő anyaga. Ha pedig ez hiányzik, az oltóanyag nem tud daganatot okozni" - magyarázza dr. Koiss.

5. tévhit: A HPV-vakcina "teszteletlen méreginjekció".

"Csak mert újonnan vezetnek be egy vakcinát, senki ne gondolja, hogy nem ment át ugyanazokon a procedúrákon, mint bármelyik előző oltóanyag" - mondja dr. Lintner, hangsúlyozva, hogy a HPV-oltás forgalomba kerülésének is szigorú feltételei voltak. Ami a nem kívánt mellékhatásokat illeti: elmondása szerint a két- és négykomponensű oltóanyagoknál 100 ezer lakosra kivetítve 8-15 embernél fordulhat elő kellemetlen mellékhatás: például láz,szédülésvagy kettős látás.

"Az oltás piaci forgalomba kerülése előtt legalább 15 évvel folytak már klinika vizsgálatok. A tesztelés először állatokon zajlott, majd jöttek az emberi tesztek" - így dr. Koiss. Elmondása szerint az ebben részt vevő tesztalanyok már jócskán benne vannak a szűrési időszakban, eredményeik bíztatóak: azt igazolják, hogy az oltóanyagban lévő vírustörzsekhez köthető rák előtti állapotok alig fordultak elő.

6. tévhit: "A HPV vírusnak több száz alfaja létezik, ebből néhány ellen 'véd' a vakcina - a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az oltottakban más, sokkal ártalmasabb HPV-alfajok terjednek el."

Dr. Lintner Balázs szerint ezeknek a tapasztalatoknak sincs tudományos alapjuk. "Attól, hogy valakit beoltanak, nem terjednek el más HPV-alfajok benne. Nincs ilyen. Pont az a lényege ennek az oltásnak, hogy az oltottak körében - összehasonlítva a nem oltottakkal - a méhnyakrákot megelőző elváltozások, amelyekből kifejlődhet a méhnyakdaganat, sokkal kisebb százalékban fordulnak elő" - hangsúlyozza.

Hány évente ajánlott újraoltatni, és mik a várható eredmények? "Amikor bevezették az oltóanyagokat, a matematikai modellek azt igazolták, hogy az oltási sor megadása után - ez lehet 2 vagy 3 darab, attól függően, hogy 15 év alatti vagy feletti nők kapják -, 15-20 év után várható egy emlékeztető oltás beadása" - ismerteti Koiss Róbert. 2006-ban indult el a populációszintű oltás, először Ausztráliában és Ausztriában. Ezek a "gyerekek" ma már 22-23 évesek, most vannak abban az életkorban, amikor megjelennek a méhnyakszűréseken. "Annyit tudunk már, hogy náluk a rák előtti állapotok vélhetően jóval kisebb százalékban alakulnak ki. Az oltóanyag méhnyakrák-megelőző hatásáról még nem igazán tudunk beszélni, hiszen a rák nem 25 évesen alakul ki, hanem 35-45 éves kor között.


Dr. Koiss Róbert ehhez még hozzáteszi: a beoltott pácienseknél azt is megvizsgálták, hogy esetlegesen emelkedett-e azoknak a vírustörzseknek a száma, amelyek eddig nem voltak jelen. Kiderült, hogy nem. "Ez a vírus hámsejteket fertőz meg. Ha oltóanyagot termelünk ellene, elpusztul. Nem fog mutálódni, nem válik agresszívebbé. Az más kérdés, hogy okozhat daganatot. Ezért adjuk az oltást: a vírus sejtbe történő bejutását akadályozzuk meg, hogy ott ne okozhasson kóros elváltozást" - mondja Koiss Róbert. A méhnyakrákok körülbelül 98 százalékát okozza egyébként HPV-vírus.

Az oltásellenes érvek között gyakran szerepel az is, hogy a HPV olyan, mint a nátha: mindenki legalább egyszer átesik rajta életében, és tünetmentesen meg is gyógyul. A fertőzések 90 százaléka valóban következmények és elváltozások nélkül magától elmúlik, 10 százalék esetében viszont fennáll a méhnyakdaganat kialakulásának esélye. "Az érintettek 90 százaléka nem kellene, hogy megkapja az oltást, mert nem alakul ki nála rák, hiába esik át fertőzéseken. Ha pontosan meg tudnánk mondani, hogy ki tartozik azok közé, akiknél hosszú távon rák alakul ki, akkor csak őket oltanánk be. De ma még sajnos nem tartunk itt. Most kutatjuk a lehetőségeket. Addig viszont oltunk" - mondja dr. Koiss.

Az ország vezető egészségügyi portáljaként feladatunknak érezzük azt, hogy valamennyi káros és életveszélyes tévhitet megcáfoljunk. Hiszünk abban, hogy valamennyi olvasónkat meg tudunk arról győzni, hogy a butaságoknak nem érdemes bedőlni, érdemes viszont beszélgetni róluk. Legújabb cikksorozatunkban sokakat érintő és foglalkoztató egészségügyi tévhiteket veszünk górcső alá, és reményeink szerint oszlatunk el szakértők segítségével. A részletekért kattintson!




❤ ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!