Az angol nyelv a lábgombásodást atlétalábként ismeri - aligha kell magyarázni, hogy miért. A láb gombás fertőzése (orvosi nevén tinea pedis) mindazoknál gyakran előfordul, akik rendszeresen nedves és meleg környezetben mezítláb fordulnak meg. Márpedig a sportolók edzés után a tusolók felé veszik az irányt, ahol már várnak rájuk a gombák.
Papucsok fertőtlenítő napfürdője - a gombák rosszul tűrik a napsugárzást
Persze, nem kell versenysportolónak lenni ahhoz, hogy kitegyük magunkat a lábgomba-fertőzés veszélyének. Ez mindenütt fennáll, ahol a vizes szolgáltatásokat sok ember használja. Uszodákban, wellness-fürdőkben, konditermek zuhanyzóiban, de még a kórházak tisztálkodóegységeiben is. Érdekes, hogy e manapság teljesen nyilvánvaló veszély egészen a negyvenes évekig nem ment át a köztudatba, de az orvosok számára is csak akkoriban derengett fel az összefüggés, méghozzá egy meglehetősen váratlan felfedezés miatt.
Hála a szénbányáknak
Dr. Archibald Cochrane, a bizonyítékokon alapuló orvostudomány atyja arra lett figyelmes, hogy az angol szénbányászok között szokatlanul megemelkedett a gombás lábfertőzések előfordulása. A bányák jóléti szolgáltatásként éppen akkoriban telepítettek zuhanyzókat, ahol a munkások megszabadulhattak a testüket borító szénportól és izzadságtól a műszak végén. Az akkor felmerült sejtést, hogy ez a környezet a forrása a fertőzéseknek, pár éven belül aztán tudományos alapossággal is megerősítették - írja a The New York Times.
Amerikai kutatóknak 1954-ben sikerült kitenyészteniük a gombákat az atlantai büntetés-végrehajtási intézet zuhanyzójának padozatán. Az akkori megállapítást azóta különböző körülmények mellett sokszor megerősítették már a felfedezés utáni rövid időszakban is, például thai haditengerészeti kadétok, algériai katonák és rituális lábmosást gyakorló tunéziai civilek között is.
Férfiaknál gyakoribb
Mivel a gombás fertőzést okozó gombák meleg, nedves környezetben fejlődnek, a nyilvános zuhanyzók, öltözők és úszómedencék ideális életfeltételeket kínálnak nekik. De ugyanez igaz a meleg és nedves lábbelikre is. A megbetegedés sokkal gyakoribb a férfiaknál, mint a nőknél, talán, mert a férfi öltözőhelyiségek padlója általában nagyobb mértékben fertőzött gombákkal. De az is lehet, hogy a férfiak hanyagabbul állnak a kérdéshez, és hajlamosak mezítláb belépni a zuhany alá.
Ha a gombásfertőzésmár létrejött, valószínűleg gyógyszerekre lesz szükség a leküzdéséhez. De számos egyszerű lépést lehet tenni a megelőzés érdekében. A cipőket érdemes elkülönítve tárolni, és néhány naponta váltogatva viselni őket. Mindennap szükség van szappanos lábmosásra és alapos megszárításra. Kerülni kell az olyan anyagból készült zoknit, amely nem marad száraz, mint például a nejlon. Érdemes a zoknikat természetes napfényben szárítani, mert a napsugárzás segít elpusztítani a gombákat.
A lábgombásodás valódi népbetegségnek számít, amely élete során minden második embernél kialakul. A fertőzést okozó 150 mikroszkopikus gombafaj közül a legtöbb a nyirkos, meleg helyeket kedveli, ezért a nyári időszak ideális körülményeket teremt a terjedésükhöz. Kevesen tudják azonban, hogy lábunk egészséges állapotát is a rajta lévő gombák tartják fenn, ezek pedig csak akkor okoznak problémát, ha túlságosan elszaporodnak. Részletek!
A gombafertőzések többnyire a lábujjakon és az ujjak között jelennek meg, ezért a lábnak ezt a részét különösen gondosan kell tisztítani és kezelni. A nyilvános zuhanyzóban minden alkalommal fontos a műanyagpapucs vagy a zuhanycipő viselése. A tusolóban használt lábbeliket pedig minden használat után meg kell tisztítani. Elég folyó víz alatt leöblíteni, ami már elég, hogy ne maradjon rajtuk annyi gomba, amely képes fertőzni.
