A bőr több rétegből áll. Legkülső részén található a pikkelyszerű sejtekből felépülő laphám: ez fedi szinte az egész testfelületet, illetve a testüreget határoló részeken is ez található. Daganatos elváltozása esetén fehér felrakódás vagy különféle kiemelkedések alakulnak ki a bőr felszínén. Sok esetben a szövetszaporulat középső része kimaródik, és a sebzéstől gyakran vérzés is kialakulhat.
Mivel a rákos sejtek jellemzően rosszindulatúak és gyakran továbbterjedésre hajlamosak, mindig szükség van a mielőbbi beavatkozásra. A ráksejtek nagyon hamar képesek szaporodni, ezért az érintett területek rövid időn belül hatalmasra nőhetnek, a kezelés pedig ebben a stádiumban legtöbbször már hatástalan. Súlyos esetekben - például Bowen-betegség esetén - akár 30 seb is képződhet. Ha ezeket a kimaródásokat diagnosztizálni tudják, mielőtt rosszindulatúvá válnának, a prognózis legtöbbször kedvező.
A világosabb szőrű macskákat jobban veszélyezteti a laphámrák
A laphámrák tünetei macskáknál
Kimaródások
- Száraz, gyakran vérző, gyulladt területek a bőrön, melyek állapota antibiotikum vagy kenőcs adására sem javul.
- Gyakran hónapokig nem tapasztalható javulás a sebhelyek területén.
- A sebek a fehér szőrrel borított vagy az enyhén szőrös területeken fordulnak elő inkább.
Bowen-betegség
- A bőrnek megváltozik a színe, és az elváltozás közepén vérzés alakulhat ki.
- A szőr a gyulladt részeken könnyen kihúzható.
- Száraz, kérges anyag található a sebhez közel.
- Akár 30 darab seb is képződhet, elsősorban a fej, a nyak és a vállak területén.
- Daganat növekedése.
- A fehér szőrzet jobban növekszik.
Sebek és szövetszaporulatok akárhol előfordulhatnak. Leggyakrabban azonban az orr elülső része, a szemhéjak és a fülkagyló széle érintett.
A laphámrák okai macskáknál
Főként napfénynek, illetve magas UV sugárzásnak kitett állatoknál fordul elő.
A laphámrák diagnózisa macskáknál
Milyen tünetekről ismerhető fel macskáknál a szalmonellózis? Részletek itt.
Teljes körű leírást kell adni az előzményekről: érték-e például olyan sérülések az állatot, melyek előidézhették az elváltozást. Ilyen lehet a harci sérülés vagy a vakarózás miatt kialakuló kisebb sebek. Ezek után az állatorvos mindenre kiterjedően részletes fizikai vizsgálatot végez, különös tekintettel az esetleges kinövésekre és a régóta nem gyógyuló sebekre. A nyirokcsomókat is végignézi, ellenőrzi, mennyire duzzadtak - ez ugyanis mindig súlyosfertőzéskövetkezménye -, illetve a nyirokfolyadék analízisét is elvégzi. Amennyiben itt daganatos sejtek találhatóak, úgy sajnos már az előrehaladott állapotot jelzik: vagyis már kialakultak az áttétek a szervezetben.
Az alap laborvizsgálatokra természetesen itt is szükség van, melyek közül a teljes vérkép, illetve a vér biokémiai vizsgálata emelhető ki, amely a macska egyéb szerveinek normál működését jelzi. Az állatorvos a potenciális áttétek miatt röntgenvizsgálattal is ellenőrizheti a mellkasi és a hasüregi szervek állapotát. Hasonlóképpen: ha szövetszaporulat figyelhető meg bármely végtagon, akkor szintén röntgenre van szükség annak eldöntéséhez, hogy a csontokra is továbbterjedt-e már a folyamat. A kinövésből vagy a sebek területéről szövetmintát vesznek: ennek segítségével tudják megállapítani pontosan a daganat típusát.
A laphámrák kezelése macskáknál
A terápiát meghatározza, hogy milyen számban és mekkora daganatok alakultak ki. Egyes esetekben - ha a sebek természetét hamarabb felismerik, mielőtt rosszindulatúvá válnának - helyi kezelésre is lehetőség nyílik.
Ha a macskának egyetlen kis daganata van, akkor speciális fagyasztásos technikával lehet azt eltávolítani. Amennyiben viszont előrehaladottabb állapotban van, és már nagyobb méretű a daganat, úgy sebészeti beavatkozás szükséges. A műtét során a környező szövetet is kimetszik a daganattal együtt, így bizonyos, hogy a rákos sejtek egészét eltávolították. Néha a test egyéb területeiről szükséges átültetni a bőrt, amikor a túlságosan nagy kimetszés miatt pótlásra van szükség - ezt graftolásnak nevezik.
Olykor kifejezetten nagy területek eltávolítása szükséges. Amennyiben például a talpakon alakul ki a daganat, amputálni kell az egész lábfejet, máskor pedig akár az orr egy részét is. Legtöbbször sikeres műtétekről van szó - még ha az állat életminőségében nagy változást jelenthetnek is.
Ha nem lehet eltávolítani a tumor egészét, akkor az állatorvos kemoterápiát végez a műtétet követően. Arra is van példa, hogy a műtét egyáltalán nem ajánlott, és csak kemoterápiás, illetve sugárkezelésre kerül sor. Ilyenkor meggátolják a tumor további növekedését, ezáltal pedig elviselhetőbbé teszik az állat életét - az ilyen kezelés csak a tünetek enyhítésére szolgál.
A laphámrák utókezelése macskáknál
A műtétet követően az állatok erős fizikai fájdalmat éreznek, ezért ennek mérséklésére fájdalomcsillapítót ad a kezelőorvos. Körültekintően járjunk el az adagolásnál, és minden előírást tartsunk be, mivel nagyon gyakoriak a túladagolás miatti balesetek! A lábadozás ideje alatt zárjuk el a macskát a többi állattól, illetve a gyerekektől: legjobb, ha ketrecnyugalmat biztosítunk számára, hogy minél kisebb aktivitásra legyen szüksége. Minden esetben az állatorvos döntése legyen, hogy mikortól mozoghat újra az állat.
Kövessük figyelemmel a macska folyadék- és tápanyagfelvételét a lábadozás időszakában. Ha nem vesz fel elegendő táplálékot, szükség lehet mesterséges hozzátáplálásra a mielőbbi gyógyulás érdekében. (Az orvos minden információt megad, amely szükséges az ellenőrzéshez - különös tekintettel a macska etetésére.) Legjobb, ha az alomtálcát is közvetlenül az állat mellé helyezzük, hogy minél kisebb fizikai aktivitásra legyen szüksége. Az állatorvos utasításait különösen fontos betartani, ha a macska sebeit helyi kezeléssel gyógyítják!
Miután a macska felépült a betegségből, az állatorvos meghatározott időnkénti kontrollvizsgálatokra visszahívja a kis beteget. Sajnos gyakori, hogy kiújul a daganat - ezért szükségesek további has- és mellkasröntgen vizsgálatok.
Miért esznek olykor füvet a macskák, illetve miért hánynak gyakran tőle? Részletek itt.
A laphámrák megelőzése macskáknál
Ne engedjük az állatokat hosszabb ideig a napon tartózkodni, főleg 10 és 14 óra között, amikor legerősebb az UV sugárzás. Ha kedvencünk sok időt tölt az ablakban nézelődve, gondoskodjunk a megfelelő árnyékolásról. Ha pedig mégis muszáj napközben kiengedni az állatot, akkor kenjünk fényvédő krémet a fülére és az orrára. Amennyiben sebeket vagy daganatos szövetszaporulatot észlelünk az állaton, ajánlott mielőbb felkeresni állatorvosunkat.
