A magyar egészségügyről szóló cikkeket gyakran érik vádak, hogy nem tárják fel elég mélyen az összefüggéseket, nem veszik észre, hogy a magyar egészségügy mennyit fejlődött az elmúlt akárhány évben, illetve a kirívó esetekre koncentrálnak. Mindegyikben van - illetve lehet - igazság, ezzel az anyaggal pedig szeretnénk kicsit hozzájárulni mi is ahhoz, hogy a magyar egészségügy állapotát európai kontextusba helyezzük és megmutassuk, hogy közel harminc év alatt honnan hova jutott - olvasható az atlaszo.hu-n.
A sereghajtók között a magyar egészségügy - részletekért kattintson!
A grafikonok készítéséhez a Világbank adatait használták, az országoknál pedig kizárólag az Európai Unió jelenlegi 28 tagországát vették figyelembe. A lap azt írja, hogy az Európai Unió huszonnyolc tagállamának finanszírozását nézve szembetűnő, hogy a tehetősebb nyugat- és észak-európai országok állami szerepvállalása az egészségügy finanszírozásában jelentősen erősebb, mint Kelet- és Dél-Európában.
Forrás: atlatszo.hu
Áttételesen pedig ennek hatása mutatkozik meg az úgynevezett egyéni out-of-pocket (zsebből fedezett) kiadásokban is, amely tartalmazza mindazon kiadások arányát, amelyet sem a társadalombiztosítás, sem pedig az egyéni biztosítás nem fedez, így például a hálapénzt is. Ezek aránya szintén Dél- és Kelet-Európában magasabb. Szintén szembetűnő, hogy az adatok alapján a magyar állam fokozatosan egyre kevesebbet költ az egészségügyre.
Forrás: atlatszo.hu
Az ábrák rámutatnak, hogy Magyarország mind a várható élettartamot, mind a halálozási statisztikákat nézve az utolsók között van. A két leggyakoribb halálok, a szív- érrendszeri problémák és a rák mellett megnézték az alkohollal kapcsolatos betegségeket is, továbbá, hogy az összes halálok közül mennyi lett volna megelőzhető korai felismeréssel, megfelelő kezeléssel.
Forrás: atlatszo.hu
A teljes cikket és a grafikonokat itt találja.
