Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbb adatok látnak napvilágot arról, hogy a folyamatos teljesítményorientáltság és az ebből következő stressz önálló entitásként jelenik meg a szívbetegségek terén olyan speciális tünetekkel, kórfolyamatokkal, amelyek egyedi kivizsgálási, terápiás, követési megközelítést igényelnek a kardiológusok részéről.
Mikor jelentkeznek a kardiológiai problémák?
"Menedzsereknél vagy más, szintén feszített életmódot folytató férfiaknál a kardiológiai problémák jellemzően 40 éves kor körül és felette jelentkeznek. A nők 55 éves kor körül és után szembesülhetnek a betegségekkel - sokszor előzetes tünetek nélkül. Az életkorban látható eltolódás hátterében biológiai okok állnak: a hölgyek a menopauzát követően válnak sebezhetőbbé, amikor ösztrogéntermelésük már nem védi őket a szívproblémákkal szemben" - mondta el dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. Hozzátette azonban, hogy akad néhány tünet, amely mindenképpen okot ad a menedzserkardiológiai kivizsgálásra.
Gyors kifáradás fizikai terhelésre
Jellemző tünet, hogy a korábban gond nélkül végzett mozgás egyre jobban fáraszt, esetleg látványosan csökken a teljesítmény. Emögött gyakran áll, hogy a szív nem képes elég vért pumpálni a testbe. Ha pedig valaki pihenés után is úgy érzi, hogy kimerült, akkor mindenképpen érdemes kivizsgáltatnia magát. Mindez igaz abban az esetben is, ha mentálisan nem tudjuk a korábban megszokott teljesítményt nyújtani.
Bajt jelezhet, ha a korábban gond nélkül végzett mozgás egyre jobban fáraszt
Szexuális problémák
Az erektilis diszfunkció klasszikus jele lehet a szívbetegségnek. Természetesen a tünet mögött számos más ok is állhat, például szorongás, stressz, egyes fiziológiai faktorok, ahogy az is előfordulhat, hogy a beszűkült artériák képtelenek a péniszbe pumpálni a vért. Az erektilis diszfunkció két leggyakoribb szív- és érrendszeri oka azérelmeszesedésés az endothel diszfunkció. Előbbi az ereket szűkíti és merevíti, utóbbi megakadályozza az erek megfelelő ellazulását, ami megnehezíti a véráramlást. Vagyis urológus mellett érdemes kardiológust is felkeresni a problémával.
Mellkasi szorítás, fájdalom
A mellkasifájdalomés szorítás érzése igen ijesztő lehet, különösen, ha fiatalabb vagy középkorú, ám stresszes életet élő személy tapasztalja. Igen gyakran maga a stressz okozza a pánik szindrómához hasonló érzést, ám akár szívprobléma is állhat a háttérben. A szívbetegség miatt kialakuló mellkasi panasz jellemzően akkor alakul ki, amikor az érintett aktív; a tünet lassan teljesedik ki, és inkább nyomásérzést jelent, mint szorítást, valamint a fájdalom gyakran más testrészekben is jelentkezik.
Nyak- vagy állkapocsfájdalom
A mellkasi fájdalom gyakran együtt jár a nyak, az állkapocs, esetleg a vállak fájdalmával, sőt ritkábban az is előfordulhat, hogy eközben a mellkasban nem is jelentkezik panasz. A nyak- és az állkapocsfájdalom ugyanakkor utalhat angina pectorisra, amikor a szív nem jut elég oxigéndús vérhez. Ennek háttérében legtöbbször koszorúér-meszesedés miatt kialakult szűkület húzódik meg, és mindenképpen kardiológiai vizsgálatot igényel.
Légzési problémák alvás közben
Milyen tünetek jelezhetik, hogy obstruktív alvási apnoé szindrómával van dolgunk? Részletek itt.
Az alvási apnoé megnöveli a hipertónia, a szívinfarktus, a stroke és a pitvarfibrilláció kockázatát. Az oxigénhiány ugyanis nemcsak a vérnyomást emeli meg, hanem a szívritmust is felpörgeti. Éjjel gyakran szívritmuszavarok is kialakulnak, ami nagy veszélyt jelent. Nem véletlen, hogy ha a kardiológus rendszeres éjjeli ritmuszavarra derít fényt, azonnal alvásvizsgálatot javasol.
Duzzadt lábak
Ha alig tudjuk a cipőbe préselni a lábunkat, vagy nagyon mélyen bevág a zokni gumija, akkor ez is utalhat vénás keringési zavarra és szívproblémára. Amennyiben a szív nem keringteti megfelelően a vért, a vénák a felesleges folyadékot előbb-utóbb a testszövetekbe pumpálják, például a lábakba, a hasba. Ha bőrünket benyomva úgy tapasztaljuk, hogy sokáig ott marad a mélyedés, akkor mindenképpen szükséges a kardiológiai kivizsgálás.
"A menedzserkardiológia természetesen nem csupán az orvosi vizsgálatokra épül, hiszen például a szívultrahangon, a terheléses EKG-n, a nagylabor-, az arteriográfos és a szívstressz-vizsgálatokon túl nagy hangsúly kerül az életmódorvoslásra is. Menedzsereknél ugyanis különösen fontos a munkaképesség megtartása, így kiemelt helyen kezeljük a terápia során az életmódorvoslás eszközeit, a mozgás-, a táplálkozás- és a mentális terápiát. Természetesen mindezt az esetleg szükséges gyógyszeres terápia mellett alkalmazzuk, így nemcsak a megelőzésben és a kezelésben érünk el jó eredményt, hanem az életminőség és a teljesítőképesség javításában is" - fogalmazott dr. Vaskó Péter.
