Az emberek nagy többsége emocionális beállítottságú, vagyis érzelemvezérelt viselkedés jellemzi őket, kisebb százalékban fordul elő az érzelmeit racionális kontroll alatt tartó, logikai alapokon működő embertípus.
Az alexithymia azonban egy olyan érzékelési zavar, amely nehézséget okoz az érzelmek felismerésében, kifejezésében és megélésében. Bár önmagában nem tekinthető elmezavarnak, sok pszichológiai kórképpel összekapcsolódik. Az autizmusnak minden esetben velejáró szimptómája.
Milyen jellegzetes tünetei, megjelenési formái vannak az alexithymiának?
• Az egyik leggyakoribb jel, hogy az egyén a saját érzelmeit nem képes megfelelően kimutatni és megosztani másokkal, érzelemszegénynek és antiszociálisnak mutatkozhat. A társas kapcsolatok száma általában csekély, és a személy a közvetlen családtagjai felé sem képes megfelelő mértékben kinyilvánítani az érzéseit.
• Tompult és beszűkült érzelemérzékelés: a személy ugyan meg tudja mondani, hogy egy adott érzés kellemes vagy fájdalmas- e, de hogy pontosan milyen jellegű az érzés ( frusztráló, idegesítő, zavaró vagy éppen szeretetteljes, intim ) , azt nem tudja definiálni. Mintha az érzelmi színskálának mindössze két szélsőséges pólusa létezne, átmenetek nélkül.
• A fizikai érintkezéstől való idegenkedés, illetve a testileg megtapasztalt érzékelések összekapcsolása emóciókkal rendkívüli nehézséget jelent. Az egyén nem tudja, hogy például a simogatáshoz, kézfogáshoz milyen érzelmet kellene társítani, miképp lehetne azt megfelelően lereagálni.
• Mások felé irányuló érzéseinek az érzékelése, meghatározása nehézkes, és az erre adott reakció is zavaros - ez érinti a mimikát és a hangszínt is, mely gyakran szenvtelen, gépies.
• Csökkent képzelőerő, fantázia és kreativitás
• Humortalan, rideg és közönyös magatartás, amely racionális és érzelemmentes gondolkodásmóddal társul.
A szociális kapcsolatokat rendkívül kedvezőtlenül befolyásolja az alexithymia, az egészséges párkapcsolatok kialakítását pedig szinte lehetetlenné teszi.
