A mellékvese a vesék tetején ülő kis sapkaszerű képlet. Feladata azonban nagyon fontos, hiszen ez a szerv termeli többek között az adrenalint, ami a "fuss vagy üss" hatásért felel,
valamint az anti-stressz hormont, vagyis a kortizolt. Az adrenalin hatására a szív munkája fokozódik, emelkedik a vérnyomás, több oxigént kapnak az izmok, hogy a támadás, vagy a menekülés
megvalósulhasson. Másik terméke, a kortizol pedig többek között arról gondoskodik, hogy többlet glükóz szabaduljon fel a testben, hogy a fokozott megterhelést bírja a szervezet. Mindemellett
hatással van a vérnyomásra, az inzulin- és glükózszintre, valamint az immunfunkciókat is befolyásolja.
Hogy mennyire fontos a mellékvese megfelelő működése, arra egy patkányokkal végzett kísérlet mutat rá. Egyes állatok mellékveséjét eltávolították, ami nem is jelentett különösebb megterhelést
a számukra, egészen addig, amíg stressznek nem tették ki őket. A hirtelen megijesztett, vagy éheztetett patkányok szervezete ugyanis már nem termelt kortizolt, mely segíthette volna a harcot
a stressz ellen. A védekezés hiánya pedig az egyedek pusztulásához vezetett.
Vannak olyan elméletek, nézetek, amelyek szerint a folyamatos, nagyobb stressz-szint, illetve a kiugróan stresszes időszakok szaporodása azt eredményezi, hogy a mellékvese elfárad,
vagyis a kortizoltermelés már nem lesz kielégítő. Ennek következtében a stressz hatásait nem tudja a test teljesen kivédeni. Ez az időszak még csak kisebb- nagyobb kellemetlenségekkel
jár, ám előre vetíti a mellékvese kifáradását, vagyis azt az állapotot, amikor a hormontermelés lecsökkenhet. Ez pedig már komoly orvosi gond, a beteg folyamatos, szoros megfigyelés mellett
élheti csak tovább az életét.
A mellékvese lecsökkent működésének talán legfontosabb tünete az állandó fáradtság. A reggeli ébredések nehezen mennek, az ember egész nap, bárhol képes lenne elaludni, kedvetlen, és ingerlékeny. Ezen felül olyan tünetek utalhatnak a problémára, mint a bizonytalan vérnyomás, gyors szívdobogás, szédülés, szorongás, időszakos adrenalinlöketek, idegességi rohamok.
A betegség gyanúja esetén a kortizolszint mérése reggel 8-9 óra között éhgyomorra elegendő lehet, de előfordulhat, hogy a diagnózishoz ez nem elég, ilyenkor a kortizol és ACTH koncentráció egy időben történő mérése lehet szükséges. Máskor viszont további - speciális - tesztek szükségesek a részleges mellékvese-elégtelenség kizárása céljából.
Ráadásul a kortizol szintje napszaktól függően is változik. A szakembernek pontosan ismernie kell a páciens egyéb hormon eredményeit is, hiszen az agyalapi mirigy-pajzsmirigy, illetve az agyalapi mirigy-mellékvese tengely néhány ponton összefügg.
Összefoglalva megállapítható, hogy a tünetek megléte és az eredmények összessége deríthet fényt a problémára. A kezelés optimális esetben a stressz csökkentésével kezdődik, ami lehet rövidebb-hosszabb szabadság, vagy teljes életmódváltás is jelentősen javíthatja a panaszokat. Végül szükség esetén a szakorvos gyógyszeres hormonpótlással is élhet.
Forrás: Budai Endokrinközpont
A reggeli nehéz ébredés mellékvese-gondokra is utalhat
Mi az a mellékvese-fáradtság?
A fentiekből jól látszik, hogy stressz esetén a mellékvesevelő és -kéreg hormontermelésének fokozódása létfontosságú. Csakhogy napjainkban a stressz olyan méreteket ölthet, és olyan időintervallumokat fedhet le, ami már a szervezetnek túl sok lehet.Milyen betegségre utal a magas kortizolszint?
Fáradtság, fejfájás, hízás, menstruációs panaszok - ezek a hétköznapi tünetek súlyos hormonális betegségre is utalhatnak. Minderre a magas kortizolszint figyelmeztet. Kattintson!
A mellékvese lecsökkent működésének talán legfontosabb tünete az állandó fáradtság. A reggeli ébredések nehezen mennek, az ember egész nap, bárhol képes lenne elaludni, kedvetlen, és ingerlékeny. Ezen felül olyan tünetek utalhatnak a problémára, mint a bizonytalan vérnyomás, gyors szívdobogás, szédülés, szorongás, időszakos adrenalinlöketek, idegességi rohamok.
Felismerés és kezelés
Dr. Molnár Jeannette, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa elmondta, hogy a problémát felismerni igen nehéz. Egyrészt a tünetek nem specifikusak, másrészt a szervezet mindenáron megpróbálja fenntartani a kortizol szintet. Ezt kezdetben a progeszteron felhasználásával éri el, mert ez a hormon közvetetten átalakítható kortizollá. Ennek megfelelően a laborvizsgálat normál kortizol- és csökkent progeszteronszintet mutathat, de még ekkor is a normál tartományba mozoghatnak az értékek.A betegség gyanúja esetén a kortizolszint mérése reggel 8-9 óra között éhgyomorra elegendő lehet, de előfordulhat, hogy a diagnózishoz ez nem elég, ilyenkor a kortizol és ACTH koncentráció egy időben történő mérése lehet szükséges. Máskor viszont további - speciális - tesztek szükségesek a részleges mellékvese-elégtelenség kizárása céljából.
Ráadásul a kortizol szintje napszaktól függően is változik. A szakembernek pontosan ismernie kell a páciens egyéb hormon eredményeit is, hiszen az agyalapi mirigy-pajzsmirigy, illetve az agyalapi mirigy-mellékvese tengely néhány ponton összefügg.
Összefoglalva megállapítható, hogy a tünetek megléte és az eredmények összessége deríthet fényt a problémára. A kezelés optimális esetben a stressz csökkentésével kezdődik, ami lehet rövidebb-hosszabb szabadság, vagy teljes életmódváltás is jelentősen javíthatja a panaszokat. Végül szükség esetén a szakorvos gyógyszeres hormonpótlással is élhet.
Forrás: Budai Endokrinközpont
❤ ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!