Az Alzheimer-kór elleni vakcinák kifejlesztése hosszú időbe telik, de ezek az oltások hatalmas előrelépést hozhatnak az egyik legelterjedtebb, nagyon sok nehézséggel járó, és a társadalom, illetve a családok vállára hatalmas terheket rakó betegség megelőzésében.
AzAlzheimer-kórhamarosan megelőzhető lesz oltásokkal. Éveket kaphatnak vissza a betegek
A Time magazin és a USA Today is beszámolt róla, hogy a dallasi kutatók nagyon komoly eredményeket értek el eddigi vizsgálataikban, így hamarosan megkezdődhet az oltóanyag klinikai tesztelése is. Az állatkísérletek során a kutatók ugyanis azt tapasztalták, hogy a kísérleti anyag késlelteti a degeneratív agyi betegség hatásait. Az Alzheimer's Research & Therapy című folyóiratban bemutatott kutatás vezetője, Doris Lambracht-Washington, a Texas State University professzora elmondta az USA Todaynek, hogy ha az oltóanyag biztonságosnak és hatásosnak bizonyul az emberi kísérletek során, akkor a demenciadiagnózisok teljes számát a felére csökkentheti.
Kitakarítja az agyból a mérgező szemetet
Ezt a meglehetősen optimista állítást arra alapozta, hogy az új anyagot várhatóan jól tolerálja az emberi szervezet, szemben az eddigi Alzheimer-vakcinákkal, amelyeknek mellékhatásai voltak, akár agyi gyulladást is okozhattak. A majmokon és a nyulakon végzett legújabb kísérletek szerint a vakcina hatására a szervezet olyan antitesteket állít elő, amelyek csökkentik az amiloid és a tau fehérjék felhalmozódását az agyban anélkül, hogy autoimmun gyulladás alakulna ki. (Mindkét proteinfajta jellemzően a degeneratív agyi betegség jelenlétére utal a szervezetben.) A professzor szerint a vakcina meghosszabbíthatja az emberek életét és megakadályozhatja a betegség szétterjedését az agyban. Szerinte ha a betegség kialakulását akár csak öt évvel is késleltetheti a vakcina, már az is hatalmas nyereség a betegek és családjaik számára.
De a kísérleti fázistól a gyógyszertárakig hosszú az út, amit a következő eset is mutat. Az UB 311 éppen úgy hangzik, mint egy második világháborús tengeralattjáró hívójele, de ezúttal az Alzheimer-kórt akarják megtorpedózni ezzel a szintetikus peptid oltóanyaggal. A peptid rövid sorozata az aminosavaknak, a fehérjék építőköveinek. Az UB 311 pedig a béta-amiloid fehérjében található 1-14. sorszámú aminosavakból épül fel. Az agyban a toxikus béta-amiloidok felhalmozódása együtt jár az Alzheimer-kórral. Ez az anyag ugyanis károsítja az idegsejteket, részese a betegség kialakulásának. A vakcinát úgy tervezték meg, hogy antitestreakciót váltson ki a béta-amiloid ellen, amely így nem képes kiváltani a betegséget okozó gyulladást.
Hosszú az út
Az UB 311 klinikai vizsgálatai már meglehetősen előrehaladottak. A kísérleti állatokban (kisméretű emlősökben, illetve páviánokban és makákókban) a vakcina képes volt kiváltani az antitestek termelését, sőt az antitestek megakadályozták a béta-amiloid toxicitás kialakulását, hozzájárultak a plakkok kitakarításához, ráadásul a kísérleti alanyok az egész folyamatot jól toleráltak.
Az első fázisú klinikai humán kísérletek során megvizsgálták a vakcina veszélytelenségét és hosszú távú hatásosságát, de a már 2011-ben befejeződött szakaszról semmilyen eredményt nem közöltek. A 2. fázisú vizsgálatok során az UB 311-nek azt a képességét értékelték, hogy valóban kiváltja-e az antitestválaszt, továbbá vizsgálták, hogy mennyire biztonságos, és képesek-e tolerálni az enyhe Alzheimer-betegségben szenvedők. Ez a tanulmány azt is vizsgálta, hogy a vakcina milyen hatással van a betegek kognitív, neuropszichiátriai és más működésére, beleértve a tanulást és a memóriát.
Az Alzheimer-kór hallatán a legtöbben 65 éven felüli betegekre asszociálnak, pedig egyes esetekben már jóval korábban, 40-50 éves kor körül is jelentkezhetnek tünetek. Vannak olyan panaszok, amelyek a fokozatosan súlyosbodó mentális hanyatlásra felhívhatják a figyelmet. Részletek!
Az ideiglenes eredményeket 2017-ben mutatták be, amelyek szerint az UB 311 valóban termelt antitesteket, amelyek szintje nem volt alacsonyabb az idősebb betegeknél sem. Az eredmények azt is kimutatták, hogy a béta-amiloid-csomók PET-képalkotással történő kimutatása és az APOE4 gén genetikai szűrése segíthet azoknak a betegeknek az azonosításában, akiknél magasabb az Alzheimer-kór kockázata, illetve akik már enyhe betegségben szenvednek. A vizsgálat végső eredményei mostanában várhatóak az alzheimersnewstoday.com szakportál szerint.
Azaz az oltóanyagokon már komolyan dolgoznak a szakemberek, de ahogy ez a gyógyszerfejlesztéseknél megszokott, csak igen alapos és körültekintő munkával juthatnak el a fejlesztéseik széleskörű alkalmazásáig. Az viszont már látszik, hogy a sokáig rendkívül titokzatos Alhezimer-kóron lassan sikerül fogást találni, és talán néhány év múlva már pár injekcióval megelőzhető lesz többévnyi megalázó szenvedés.
