A szaglásteszt már hasznosnak bizonyult az enyhe kognitív zavar (MCI), a demenciát megelőző állapot diagnosztizálásában. E betegség néhány év alatt gyakran előrehaladott Alzheimer-kórrá fejlődik. Ez a magyarázata, hogy a neurológusok miért olyan rendkívül motiváltak abban, hogy új módszereket találjanak az Alzheimer-kór tekintetében magas kockázati csoportba tartozó személyek kiszűrésére már akkor, amikor még nem mutatnak semmilyen tünetet. Széles körű egyetértés alakult ki arra vonatkozóan, hogy azAlzheimer-kórjelenleg kidolgozás alatt álló kezelési módszerei nem működnek azután, hogy a demencia már kialakult. Azaz a betegséget fejletlen állapotában kell elkapni és megfékezni.
Amíg jól működik a szaglás ademenciaesélye kisebb
"Izgalmas lehetőség, hogy a szaglásérzékelés csökkenését fel lehet használni a veszélyeztetett emberek azonosítására, mielőtt még a demencia kifejlődne náluk" - mondta David R. Roalf vezető kutató, a Penn State egyetem pszichiátriai tanszékének oktatója. Roalf és munkatársai egy egyszerű, kereskedelmi forgalomban kapható szagazonosító tesztet használtak a vizsgálataik során. A Sniffin-tesztben résztvevőknek 16 különböző szagot kell meghatározniuk. A szippantó tesztet és a standard kognitív tesztet 728 idős embernél végezték el.
Pontos diagnózis kombinált vizsgálatokkal
Az eredmények alapján a kutatók három kategóriát alakítottak ki: egészséges idősebb felnőtt, enyhe kognitív károsodás és Alzheimer-demencia. Roalf és csapata az eredményeket a kognitív tesztből, majd annak szaglási teszttel kombinált változatából alakították ki, hogy lássák, mennyire jól sorolták be az érintetteket az egyes kategóriákba. Elmondták, hogy a szaglási képesség felértékelése a kognitív teszttel kombinálva jelentősen növelte a diagnosztikai pontosságot.
Például, a kognitív teszt önmagában az MCI-s betegek 75 százalékát szűrte ki helyesen, de ez a szám 87 százalékra emelkedett, amikor a szaglási teszt eredményét is hozzáadták. A két teszt kombinálása lehetővé tette az egészséges idősebb felnőttek és az Alzheimer-kórban szenvedő betegek pontosabb azonosítását is. A kombináció még nagyobb pontosságot tesz lehetővé, amikor az embereket az MCI enyhébb vagy előrehaladottabb kategóriáiba sorolják. "Ezek az eredmények arra engednek következtetni, hogy az egyszerű szagazonosítási teszt hasznos kiegészítő eszköz lehet az MCI és az Alzheimer-kór klinikai kategorizálásához, sőt, azoknak az azonosításához is, akik a legnagyobb kockázatnak vannak kitéve" - mondta Roalf.
Rövidebb tesztek jönnek
Az Alzheimer-kór megjelenését és a gyengülő szaglási képességet összekapcsoló korábbi vizsgálatok után néhány nagy demenciaklinikán már elkezdték használni a szaglásvizsgálatokat az idős betegek állapotának értékelésében. A gyakorlat azért nem vált még általánossá, mert a leghasznosabbnak tűnő tesztek túl sokáig tartanak. Roalf és kollégái most megpróbálnak egy jól használható rövidebb tesztet is kifejleszteni, valamint egy hosszabbat és alaposabbat is. "Reméljük, hogy a Sniffin-tesztet, amely rendszerint 5-8 percig tart, lerövidíthetjük legfeljebb 3 percesre. Ha igazolni tudjuk, hogy a rövidebb teszt hasznos az MCI és a demencia diagnosztizálásában, akkor az a várakozásaink szerint több neurológiai klinikát fog ösztönözni e szűrés elvégzésére" - vélekedett Roalf.
Egyes életmódbeli tényezők csökkenthetik az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát, illetve késleltethetik a tünetek megjelenését. Lássuk, mi mindent tehetünk a hétköznapokban a prevenció jegyében! Részletek!
A kutató és kollégái egy új vizsgálatot is terveznek, amely az agy szaglórégiójában jelenlévő Alzheimer-fehérje-markerek előfordulását elemezné a demencia előtti állapotban lévő emberek orrváladékában. Ez ugyanis egy még korábbi figyelmeztetés lehetne a betegség már megkezdődött folyamatára. Erre azért volna nagy szükség, mert a tanulmányok szerint a kognitív károsodást szenvedő idősebb felnőttek jelentős hányadát nem azonosították, részben a megfelelő szűrés hiánya miatt.
