Az Édenkert közepén az tudás fája mellett (amiről Éva anyánk szakította le az almát) állt az örök élet fája is, amiről idő hiányában már nem evett az első emberpár. A vágy azonban azóta is ott él bennünk, hogy elkerüljük az öregséget és a betegséget. Ezért hát azóta is szorgosan kutatunk a csodaszer után, ami meg tudná akadályozni a test hanyatlását. Bár az elmúlt évszázadok során sokan állították, hogy megtalálták a megoldást, az út, amit mutatnak, sajnos ritkán követhető.
Ambrózia - az istenek eledele
Minden mitológiában hallhatatlanok az istenek - de kevesen veszik a fáradságot, hogy elmagyarázzák, mi ennek az oka. Az ókori görögök azonban elárulták a titkot: az istenek ambróziát fogyasztanak óriási mennyiségben, egy mézízű italt, melyet galambok viszek fel az Olimposzra. A nemes nedű forrása Amalthea, a csodakecske, akinek bűvös szarvából bármilyen étel és ital előbukkan, amit csak kívánni lehet. Az ambrózia igazi csodaszer, mert nem csak örök életet ad, és megfiatalít, de képes minden betegséget meggyógyítani, eltünteti a sebhelyeket, és szépségessé is tesz.
Nem csoda, hogy az évszázadok során több halandó is megkívánta, ám az istenek kegyetlenül szigorúan büntették a tolvajlási kísérleteket. Bár Tantalosz nem magának, hanem az egész emberiségnek akart juttatni az ambróziából, ez nem számított enyhítő körülménynek. Büntetésül egy sekély vizű medencében kell élnie, feje fölött szőlőfürtökkel, ami első pillantásra nem tűnik olyan nagy kegyetlenségnek, ám ha lehajol, hogy igyon, a víz eltűnik, és ha felnyúl a szőlőért, hogy leszakítson egy szem gyümölcsöt, azok elérhetetlenül magasba kerülnek. Innen ered a "tantaloszi kínok" kifejezés, mert Tantalosz, bár látja az enyhülést hozó vizet és ennivalót, soha nem érheti el őket.
Néha azonban egy-egy halandó kiérdemelte az ambrózia áldását: így lett Heraklész halhatatlanná, és Achilles sebezhetetlensége is onnan ered, hogy istennő anyja ambróziával kente be csecsemőként.
Nem gyógyít a parlagfű, sőt
Bár a parlagfű latin neve is ambrózia, ez csak véletlen egybeesés. A parlagfű mindössze száz éve jelent meg Európában, az ókori görögök biztosan nem ismerték. A növény hatásairól bővebben az alábbi cikkünkben írtunk!
A fiatalság kútja - ami visszafordítja az időt
Évezredek óta tartja magát a legenda, hogy létezik valahol egy mágikus erejű forrás, amiben ha megfürdik az ember, fiatalon és egészségesen ugrik ki belőle. A benn töltött időre persze vigyázni kell, ha túlságosan elkényelmesedik valaki, megtörténhet, hogy végül csecsemőként kell újrakezdenie az életét. Olyan hatalmas ereje van ennek a víznek, hogy egyetlen cseppje is képes bármilyen betegséget meggyógyítani - még a magyar népmesékben is gyakori szereplő az "élet vize", aminek a felkutatására az öreg királyok gyakran elküldik három gyermeküket.
Hérodotosz úgy vélte, hogy Etiópiában van ez a csodaforrás, Nagy Sándor Perzsiában keresgélte a halála előtt, a keresztes lovagok pedig Jeruzsálemben. Volt azonban egy szerencsés fickó, aki rátalált, méghozzá Puerto Rico első kormányzója. Ezzel a forrással csak az a baj, hogy bár a mai napig megvan, vagy kifogyott belőle a hatóanyag, vagy a kormányzó túlzott a hatását illetően, mert a "fiatalság forrása" néven ismert fürdőben azóta sem változott ismét kisgyermekké senki.
Bölcsek köve - nem csak aranyat lehet vele csinálni
Paracelsus szerint a bölcsek köve vörös, mint a rubin, kristályosan kemény, de mégis puha, mint a viasz. Képes minden fémet arannyá változtatni, ami ráadásul finomabb, mint a bányászott változat, és kissé vörösesebb a színe.
Bár az aranycsinálás nagyon is vonzó tulajdonsága a kőnek, még ennél is fontosabb, hogy segítségével el lehet készíteni az örök élet elixírjét is, bár van, aki szerint már maga a kő birtoklása is örök életet garantál. Nem meglepő, hogy évszázadok óta rengetegen próbálták elkészíteni ezt a csodás anyagot, és a legendák szerint többeknek sikerült is. Közéjük tartozott Cagliostro és Saint Germain gróf is, akik saját bevallásuk szerint nemcsak gazdagságukat, de több száz évig tartó életüket is a kőnek köszönhették.
Bár ma a tudomány azt állítja, hogy az alkimisták módszereivel nem lehet aranyat csinálni, kísérleteikből kétségtelenül sokat profitált a kémia tudománya, hiszen ők voltak azok, akik felfedezték például a foszfort és a porcelánt is.
Tévútra pedig az vihette ezeket a középkori tudósokat, hogy szó szerint próbálták értelmezni elődjeik spirituális irományait. Merthogy ma úgy vélik a történészek, hogy az alkimista könyvek valójában a lélek fejlődéséről szólnak, az aranyat és az örök életet pedig szimbolikusan, a teljes megvilágosodás felé vezető lépcsőfokokként kell értelmezni.
Évszázadokon át kutatták a Szent Grált
A Szent Grál - a kerekasztal lovagjai is keresték
Minden idők legkeresettebb kincse a Szent Grál, amiből Krisztus ivott az utolsó vacsorán, és amibe egyik tanítványa, Arimathiai József felfogta az úr vérét, miután a kereszten oldalba döfte Longinusz lándzsája. A legendák szerint a kétszeresen is szent kelyhet aztán ez a tanítvány vette magához, és vele volt akkor is, amikor börtönbe zárták. A vád az volt ellene, hogy ellopta Jézus testét. Hogy hamarabb vallomásra bírják, sem enni, sem inni nem kapott - de a kehelyben csodás módon mindig volt enni- és innivaló, így életben maradt, és 12 követőjével együtt egészen Angliáig menekült, ahol elkészítette az utolsó vacsora asztalának pontos mását (amit később kerekasztalnak neveztek), és elrejtette a csodás tárgyat a Halászkirály kastélyába. Artúr király lovagjai azonban nemcsak azért keresték, mert a legendák szerint örök életet és fiatalságot ad annak, aki iszik belőle, hanem mert ez a kereszténység legfontosabb relikviája, amit illő helyre akartak tenni.
Egyesek szerint egyszerű fa-, vagy agyagkelyhet kell keresni, de van olyan legenda is, amely szerint smaragdból csiszolták, méghozzá nem is akármilyenből, hanem abból, ami a Mennyek országában eredetileg Lucifer koronáját díszítette és akkor esett ki, amikor az Úr letaszította a lázadó angyalt a pokolba.
Meddig érdemes élni?
Jelenleg a japán emberek számíthatnak a leghosszabb életkorra a világon, a várható élettartam hetven éve folyamatosan emelkedik. A tendencia azonban várhatóan lassulni fog, vagy akár vissza is fordulhat, az orvostudomány ugyanis egyre kevésbé képes kompenzálni a civilizációs ártalmakat. A Japánból hozzánk költöző Kuragane Kei professzorral beszélgettünk - kattintson!
Bár a Szent Grál keresése a mai napig tart, a középkorban legalább tucatnyi templomban állították, hogy a birtokukban van. Ha pedig valaki manapság szeretné megnézni, csak egy repülőjegyre van szüksége, mert Spanyolországban, Huesca városában őriznek egy agátkőből faragott kelyhet, amit 2006-ban maga XVI. Benedek nyilvánított az eredeti Szent Grálnak.
A sátánnal kötött alku - Dorian Gray is így maradt fiatal
Évszázados mítosz, hogy ha eladja az ember a lelkét a sátánnak, cserébe nemcsak gazdagságot vagy hatalmat kívánhat, de akár olyan extrém dolgokat is, mint az örök fiatalság vagy az örök élet. Ezt a legendát öltöztette modern formába Oscar Wilde, akinek főhőse, Dorian Gray azt kívánja tökéletes szépségű portréját látva, bárcsak örökké ilyen fiatal és üde maradhatna, és inkább a kép öregedne meg helyette. Kívánsága valóra válik, és a következő 18 évben egyetlen percet sem öregszik, jóllehet egyre mélyebbre süllyed a gonoszságba és az erkölcsi fertőbe egy gazdag lord pártfogása alatt, akit - nem meglepő módon - sokan az ördöggel azonosítanak.
Az évek telnek, de mindenki megdöbbenésére Dorian Gray testén, arcán sem az alkohol, sem a kábítószer, sem az éjszakai lumpolás nem hagy nyomot. Ám a következmények nélküli élet kiöli belőle az erkölcsi tartást is: amikor festő barátja véletlenül rábukkan a szörnyűségesen torzzá öregedett festményre, egy vita hevében egyszerűen megöli korábbi barátját. A kép és az önimádat bűnös hálójából Dorian Gray végül csak úgy tud elmenekülni, hogy magát a festményt is megöli, mert rádöbben, hogy az ember lelkén nyomot hagynak a bűnök akkor is, ha ezt mások nem látják, és képtelen együtt élni szörnyeteggé változott önmagával.
Sohaország - ha valaki nem akar felnőni
A szabad lelkű, rosszcsont gyerek J.M. Barrie meséje szerint azért szökött el otthonról Sohaországba, mert a szülei azt akarták, hogy ha felnő, legyen bankár, mint az apja. Péter azonban gyerek akart maradni, és elszökött a felelősség elől. Azóta Sohaországban tölti örökké tartó gyermekkorát az elveszett fiúkkal, hableányok, kalózok és indiánok között.
Kevesen tudják, de Pán Péter karakterét az író saját bátyjáról mintázta, aki egyetlen nappal a 14. születésnapja előtt korcsolya balesetben meghalt, és a család sokat beszélt arról, hogy a tragédia miatt David soha nem fog megöregedni vagy felnőni.
Az örök gyerekkor iránti vágyhoz azonban kellett a 20. század, ahol gyereknek lenni valódi öröm volt - a korábban ugyanis nem létezett az a fajta kivételezett, gondtalan gyermekkor, amit manapság olyan nagyra tartunk. Alig egy évszázada a gyereket még kicsi felnőttként kezelték, akit meg kell szelídíteni a veleszületett vadságból, és egészen pici korától kezdve nagyjából ugyanazt várták el tőle, mint a felnőttektől, még a munka mennyiségét tekintve is.
Barrie azonban olyan zseniálisan megérezte a kor változó szellemét, hogy Pán Péter nemcsak kulturális ikonná vált, de pszichológiai rendellenességet is neveztek el róla: a Pán Péter-szindróma olyan fiatalokat (főleg férfiakat) érint, akik nem akarnak felnőni és felelősséget vállalni a tetteikért.
A cikk a Nők Lapja Egészség Örökké fiatal különszámában jelent meg.
