Mint tudjuk, agyunk az éhségérzettel jelzi, hogy szervezetünknek több "üzemanyagra" van szüksége - az üzenet létrehozásához pedig az emésztőrendszer, a hormonok, és az idegrendszer komplex kommunikációja szükséges. Ezt a rendszert viszont nagyon sok dolog összezavarhatja.
A reggeli kulcsfontosságú
Ha például nem eszünk eleget reggelire, akkor ez könnyen oda vezethet, hogy nem bírjuk ki ebédig. A Cambridge-i Egyetem kutatása szerint akik csak 300 kalóriát visznek be reggelente, idővel kétszer annyit híznak, mint akik legalább 500 kalóriával indítják a napot. Egy kiadósabb reggeli segít egész nap stabilan tartani a vércukorszintet, így kevésbé leszünk éhesek, és kevesebbet is fogunk enni.
Egy teljes értékű reggelivel jobban indul a nap (Fotó:123rf)
Fontos a folyadékpótlás
Az éhség és a szomjúság érzését nagyon könnyen összekeverhetjük. Ha egy főétkezés után nem sokkal azt érezzük, hogy fáradékonyabbak lettünk, megfájdult a fejünk, és nehezebben koncentrálunk, akkor ez azt is jelezheti, hogy dehidratált a szervezetünk. Nem ritka, hogy ilyenkor gyomorkorgást is tapasztalunk. Éppen ezért ha főétkezés után röviddel éhesnek érezzük magunkat, első dolgunk legyen, hogy iszunk egy nagy pohár vizet. Lehet ugyanis, hogy szervezetünknek nem ételre, hanem csupán folyadékra van szüksége.
A BPA is állhat a háttérben
A biszfenol A (BPA) nevű vegyi anyag nagyon sok konzervdoboz belső felületének anyagában megtalálható, így belekerül az ételekbe is. A kutatások szerint ez az anyag elhízást és más egészségügyi problémákat is okozhat. A Harvard Egyetem kutatói szerint ennek oka, hogy felborítja a leptin nevű, éhségért felelős hormon egyensúlyát, amivel falási rohamokat okozhat. A konzerveken kívül BPA lehet a dobozos sörökben és üdítőkben is.
A dobozos üdítőkben egyébként nemcsak BPA, hanem magas fruktóztartalmú kukoricaszirup is található, amely kutatások szerint a szervezetbe kerülve csökkentheti az éhségérzet szabályozásáért felelős agyterületek vérkeringését. Az üdítőkön kívül ebből a gabonapelyhekben, a különféle szószokban, öntetekben és a csokikban is bőven lehet.
Jobb, ha lassabban eszünk
Ha túl hamar éhezünk meg főétkezés után, akkor ennek az is oka lehet, hogy túl gyorsan ettünk. Ahhoz ugyanis, hogy a gyomorból eljusson a jóllakottság üzenete az agyba, körülbelül 20 percre van szükség - ennyit kellene tehát egy étkezésre szánnunk. Ha viszont nem rágjuk meg a falatokat, hanem habzsolunk és csak legyűrjük az ételt, akkor könnyen túlehetjük magunkat. Arra is mindig figyeljünk, hogy rostban és fehérjében gazdag legyen az étkezés, mert ezek hosszú időre eltelítenek, ha viszont csak gyorsan felszívódó szénhidrátokat eszünk, akkor egy órán belül már újra éhesnek fogjuk érezni magunkat.
Ha a fenti okok egyike sem áll a háttérben, akkor érdemes lehet orvoshoz fordulni, hogy megvizsgálják, nincs-e valamilyen egészségügyi oka az éhségérzetnek. Okozhatja ezt ugyanis terhesség, cukorbetegség, bélférgesség, pajzsmirgyproblémák, illetve bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhet növekvő étvágy.
Forrás: care2.com
