Most akkor hány orvos van?
Teszi fel a kérdést cikkében az Index az oly sokat emlegetett orvoshiány kapcsán. Mint írják, az egyik oldal a tapasztalatok alapján a világvégét emlegeti, miközben a másik a számokra hivatkozik, hiszen "soha nem dolgozott ennyi orvos Magyarországon". De vajon hol van az igazság?
Az állami egészségügy kiteheti a megtelt táblát?
A munkaóra átáramlik az állami egészségügyből a magánba
Van, ahol 13 éve nincs háziorvos
2018. február 6-án számoltunk be róla, hogy az elmaradott magyar falvaknak 10-12 éve nincs saját háziorvosuk és van, ahol már feladták a reményt. A Borsod megyei Felsőtelekesnek például tizenhárom éve nincs saját háziorvosa. A helyettesítő orvos hetente kétszer rendel. A közeli Szuhogyban 2006 óta üres a körzet, míg a Nógrád megyei Szirákon öt éve nem találnak háziorvost. Két helyettes doktor látja el a falut.
Az orvosok száma ugyan nem csökkent, azonban az, hogy mennyit dolgoznak az állami egészségügyben, igen. Jól illusztrálja a folyamatokat két szám a Szinapszis Piackutatótól: Budapesten 2014-ben a betegek 49 százaléka fordult magánorvosokhoz, 2016-ban már 60 százaléka - és a trend vidéken is hasonló. Ezt pedig nagyrészt nyilván az állami rendelésben eltöltött idő rovására tudják csak ellátni az orvosok.
Erről viszont nem véletlenül nincsenek adatok, mert egy orvosnak még a saját munkaidejét is nehéz lenne szétosztani államira és magánra, annyira egybefolynak.
Azok, akik mégis vállalkoztak valamiféle becslésre, ma egy átlagos orvos állami és magánegészségügyben eltöltött munkaidejét 70-30 százalékra teszik, miközben 2000-ben még minimális volt a magán aránya.
A lap megemlíti azt is, hogy ugyan a lakosság száma csökken, de a háziorvoshoz bejelentkezettek száma nő, ami vélhetően azzal magyarázható, hogy ahogy a lakosság öregszik, többen járnak orvoshoz. Vagy legalábbis járnának, ha beférnének, hiszen nemcsak a kereslet, de a kínálat is jelenthet korlátot - ha csökken az állami rendelés, a kínálat, akkor nem fognak tudni többen állami rendelésre járni, hiába lenne rá igény - derül ki a lap cikkéből és grafikonjaiból, melynek konklúziója, hogy az egészségügy kapacitásának a maximumán vagyunk 2009 óta, így hiába akarnak többen orvoshoz menni, nem tudnak.
Egyre drágul a magánegészségügy
2018. június 21-én számoltunk be róla, hogy egyre többen mennek magánorvoshoz, ami ezáltal egyre többe kerül. Két év alatt csaknem 30 százalékkal drágultak a szakorvosi vizsgálatok a magánrendelőkben: a családok így már 50-100 ezer forintot költenek egy évben magánegészségügyre.
