Hogyan működnek a véralvadásgátlók? Részletek itt.
A 36 éves pácienst krónikus szívelégtelenséggel kezelték, azaz a szívizomzata nem volt képes elegendő vért pumpálni a szervezet igényeinek maradéktalan kielégítésére. A férfinél korábban minden lehetséges terápiás módszert bevetettek, de sikertelenül. Állapota végül olyan súlyosra fordult, hogy az orvosok úgy döntöttek, egy mesterséges pumpával, úgynevezett kamraműködést támogató eszközzel (VAD) erősítik meg a vérkeringését. Mivel azonban ezek az eszközök fokozzák a vérrögösödés kockázatát, a beteg vérhígítókat is kapott.
Különleges véralvadékot köhögött fel egy kaliforniai beteg (fotó: nejm.org)
E gyógyszerek megnehezítik a véralvadást, illetve növelik a vérzések rizikóját, beleértve a véres köhögést is. A férfinél rohamokban fellépő köhögés, illetve egy-egy alkalommal csekély mennyiségű véres köpet jelentkezett csupán, egy alkalommal azonban a szokásosnál erősebbé vált a panasza. Ekkor köpte fel a jobb oldali hörgőfa pontos másolatát, konkrétabban egy hatalmas véralvadékot, ami a tüdő szétágazó légjáratainak formáját vette fel.
Véralvadást segítő fehérje állt a háttérben
"Teljesen ledöbbentünk. Ez egy igazi kuriózum, úgy értem, hogy tényleg nagyon-nagyon ritka" - árulta el a pácienst kezelő dr. Georg Wieselthaler, a Kaliforniai Egyetem szív- és tüdősebésze. A szakember kifejtette, hogy a beteg egy fertőzéssel küzdött, aminek nyomán megnövekedett a szervezetében a fibrinogén nevű fehérje szintje. Ennek köszönhetően vált elég stabillá az alvadt vér ahhoz, hogy később egyben, sértetlenül távozzon az erős köhécselés nyomán.
A férfinél ezután megszűntek a köhögési rohamok, azonban a szívelégtelenség szövődményei következtében egy héttel később életét vesztette. Dr. Wieselthaler egyik kollégája, dr. Gavitt Woodard elmondta: az egyetlen ok, amiért az eset nyilvánosságra hozatala mellett döntöttek, az az volt, hogy bemutassák "az emberi test anatómiájának szépségét". Az esetről szóló riport a The New England Journal of Medicine című folyóiratban jelent meg.
Forrás: livescience.com
