Utóbbiak egy része hasznos baktérium, más része viszont nem, és hogy a kettő között helyes egyensúly álljon fel, azért sokat tehetünk a megfelelő étrenddel, aminek egyik módja az, ha jó baktériumokat, azaz probiotikumokat fogyasztunk. Kutatások kimutatták, hogy a laktobacilusok és a bifido-baktériumok például a rákos sejtek növekedését is képesek megakadályozni, sőt egyes probiotikumok a rotavírus elleni oltóanyag hatását is képesek erősíteni.

Gyógyító joghurt: rendbe teszi a beleket

De hogyan juttathatjuk szervezetünket minél több probiotikumhoz anélkül, hogy újabb és újabb pirulákat kellene bekapkodnunk? Először is együnk sok joghurtot, főleg olyat, amelyben kevesebb, mint 10 gramm a cukor. A görög joghurt általában alacsony cukortartalmú, ezért ez különösen ajánlott. Másodszor fogyasszunk minél több káposztát, a nyers savanyú káposzta például nagyszerű probiotikum forrás.
Így juthatunk természetesen probiotikumhoz
Harmadszor pedig együnk sok rostot, a baktériumok ugyanis azt eszik, amit mi, és míg a káros baktériumok főleg a cukrot és az alkoholt kedvelik, addig a jótékony típusok inkább a rostot. Így azután ha sok rostban gazdag ételt - például leveles zöldségeket, teljes kiőrlésű gabonát és zabkását fogyasztunk -, azzal a hasznos baktériumokat tápláljuk.

Probiotikumoknak azokat a baktériumokat nevezzük, amelyek a szájon keresztül bejutva, a beleket elérve, ott megtapadva jótékony hatást fejtenek ki a szervezetünkre. Ezek kivétel nélkül tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok. A tejsavbaktériumok legismertebb törzsei a Lactobacillus, kisebb részben pedig a Streptococcus-nemzetséghez tartoznak.


❤ ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!