Amikor Réka végre megtalálta a megfelelő gyógyszert a migrénes fejfájására, egy nagyon kellemetlen és radikális mellékhatást tapasztalt: komolyan hízni kezdett. Az addig vékony lány hirtelen 22 kiló plusszal élte a napjait, ami nagyon megkeserítette az életét. Végül elhatározta, hogy két terhesség után változtat: gyermekágyi depresszióval és pánikbetegen nekilátott életmódot váltani. Ha ő megcsinálta, neked sem lehet kifogásod!
Hogyan kezdődött a kálváriád a kilókkal?
24 éve vagyok migrénes és 10 éve szedek egy olyan gyógyszert, aminek az egyik mellékhatásaként elkezdtek feljönni rám a kilók. Az orvos nem figyelmeztetett, én pedig elkezdtem beletörődni, hogy túlsúlyos leszek. Sajnos a migrénem annyira erős, hogy semmilyen más gyógyszerrel nem tudtam kordában tartani, ezért elfogadtam, hogy ez az ára. 2015-ben és 2016-ban is terhes lettem, Benjamin 2 éves, Naomi pedig 1 éves múlt nem rég.
Előtte sosem volt túlsúlyod?
Nem volt súlyproblémám, még vékonynak is mondott a környezetem. Szerettem is volna pár kilót hízni, mert csak 50 kiló voltam 162 cm-hez, de nem ennyi volt a terv. 22 kilót szedtem fel, nagyon nagy hasam és combom lett. Már a kollégáim is mondogatták, hogy lassan fogyni kéne, de fogalmam sem volt, hogy a gyógyszer mellett hogyan álljak neki. 74 kilóval mentem a második gyerekemmel szülni, a terhességek alatt nem jött fel sok plusz, mert a migrén miatt enni is nehezen tudtam.
Honnan jött végül a kellő löket ahhoz, hogy változtass?
A második szülésem után elkezdtem szedni a gyógyszert, de a hasam sehogy sem akart lemenni. A postásunk is megkérdezte a szülés után 2 héttel, hogy mikor jön a baba. Ez nagyon frusztrált, hogy még hetekkel a szülés után is mindenki terhesnek nézett. Úgy gondoltam, hogy elkezdek sportolni, találtam olyan közösséget, ahol anyukák egymást motiválják a fogyásra, mozgásra, ez is sokat segített, de alapvetően a kíváncsiság hajtott. Érdekelt, hogy mit érhetek el, ha megváltoztatom az étrendem és elkezdek mozogni.
A gyógyszert mindig szedned kellett vagy megpróbáltál nélküle lefogyni?
Sajnos elhagyni nem tudom, mert egyébként képtelen vagyok megcsinálni a napi teendőket is. A terhességek alatt nem szedhettem, ezért végig nagyon erős migrén rohamaim voltak. Azt hittem, bele fogok pusztulni, egyáltalán nem tudtam élvezni a terhesség időszakát. Számoltam a napokat a szülésig, semmi sem használt, se a sötét, se a relaxálás, se a forró fürdő, ugyanolyan erős görcseim voltam. A második terhességemnél kaptam segítséget, egy hölgy segített a háztartásban és a 10 hónapos kisfiam ellátásában, mert migrén mellett arra sem voltam képes. Plusz dologként a migrének mellé bejött egy pánikbetegség, az egyetlen mentsváram az volt, hogy számoltam a napokat, amikortól újra szedhetem a gyógyszert.
Nem lehetett egyszerű így végigcsinálni a terhességeket.
Sajnos a gyerekek megszületésével sem lett sokkal jobb a helyzet. Szülés után lelkileg is rosszul voltam, depresszió is kialakult nálam, és elhatároztam, hogy erős szeretnék lenni, megpróbálok lefogyni. Ez a kihívás tudott annyira motiválni, hogy kilábaljak a depresszióból, és egyáltalán rávegyem magam arra, hogy felkeljek minden reggel. Másodlagos kérdés volt az, hogy jó alakom legyen, lelkileg szerettem volna megedződni. Végül sikerült sporttal legyőzni a pánikbetegséget, és a depressziót is.
