Szerelmi indíttatású izraeli kanyarról, az ezerszínű izraeli konyháról, zajos hétköznapokról, megrázó látványosságokról is olvashattok egy Izraelben élő magyar újságíró hetente jelentkező sorozatában, aki most a legmeredekebb kommunikációs gikszerekre, a kulturális különbségekből fakadó drámai incidensekre világít rá.
Amikor alig egy éve úgy döntöttünk Kobival, hogy mindenféle észérv ellenére megpróbáljuk együtt, és az állásomat feladva Budapestről Izraelbe költözöm, gondoltuk, hogy ez nem lesz éppen fáklyás menet. A leggyakoribb, "majd figyeld meg, kijön belőle később a kényszerkonzervatív"-jellegű duplán vicces és okos figyelmeztetések ennek ellenére eddig alaptalannak tűnnek (Kobi hívő, de nem vallásos, abszolút nem korlátoz semmiben, és nem is várja el, hogy "betérjek", viszont tény, hogy nem pihennek hasaalják a hűtőnkben, és a bacon is csak a magyarországi szülőlátogatásoknál díszíti a rántottámat). Középtávon is messze felülmúlja minden várakozásomat.
Figyelmes, de egészen máshogy, mint az európaiak, nem ólálkodik mindig előtted nyitogatni való ajtókat lesve, ünnepnapokon sem segíti fel a kabátot, viszont nem töketlenkedik, ha fizikai erőre, férfias fellépésre van szükség. Bárkinek segít az utcán, ugrik, cipel, de valahogy nem szorgalmas atyai pofozgatások hatására, hanem mert így természetes neki… Humoros, de úgy, ahogy csak kevés magyar pasi mer humoros lenni (pedig nem kérdés, hogy az alapadottságaik nekik is megvannak, legalábbis sokuknak). És hogy mégis hogy vicces? Direktben, kíméletlenül, gyorsan és telibe találva, pont, ahogy szeretem. Itt nem létezik a "férfihumor kontra férfihumor inaskesztyűben, finoman, kalóriamentesítve tálalva nőknek" felállás. Csak magas labda van. A kommunikációs igény, a totális nyíltság a harmadik erős front, a kertelés nélküli nyílt véleményformálás szavakban. Vagyis totál fekete pálya az egyszeri magyar léleknek, akit áldozatos munkával nevel a család, az iskolai rendszer, majd a munkahely a minden körülmények közötti muszájudvariasság megtartására, a konfrontáció lehetőleg a végtelenségig való elkerülésére.
