Akkor most eltörlik az óraátállítást?
Az óraátállítás negatív egészségügyi hatásai
A Meteo Klinika vezetője szerint az óraátállítás negatív egészségügyi hatásai túlsúlyban vannak a pozitív, gazdasági előnyeihez képest. Pintér Ferenc meteogyógyász szerint az a baj az óraátállítással, hogy az emberek életritmusa egy órával eltolódik. A szervezet belső órája "kénytelen" utolérni ezt a változást, de ez stresszt okozhat, amelynek hatása akár 7-10 napig is tarthat. Pintér szerint az ember belső órája befolyásol sok mindent a hormonháztartástól az ébredésen át az emésztésig. Ezért az "ugrás" miatt kialakulhatnak vérnyomás-ingadozási, keringési, emésztési problémák. Ehhez a hatáshoz sokat hozzátehet, hogy a klímaváltozás miatt az emberek érzékenyebbek az időjárás változásaira, ennek a hétvégének pedig különösen szélsőséges az időjárása - közölte.
Az uniós javaslat szerint eltörölnék a nyári-téli időszámítás rendszerét. A döntés megszületése esetén a tagországoknak egyenként kell majd határozniuk arról, hogy a nyári vagy a téli időszámítás szerinti időt kívánják majd tovább alkalmazni. A Netlock szerint a változásnak komoly hatásai lehetnek az informatikai rendszerekre, és feladatok elé állítják a szakembereket - írja a .
"A számítógépek jelenleg automatikusan állítják át saját belső órájukat a téli és nyári időszámítás szerint. A gép operációs rendszerében lévő időszámítási táblázatból a szoftver kiolvassa, hogy ha például Magyarországot állították be működési helynek, akkor március utolsó vasárnapján kell nyári időszámításra állítani az órát, illetve október utolsó vasárnapján télire. Ez az időpont országonként eltérő lehet" - magyarázza Varga Viktor, a Netlock vezető tervezője.
Akkor most eltörlik az óraátállítást, vagy sem?
A szakember szerint mivel a számítógépek órái pontatlanok, ezért a legtöbb gépet internetes időforráshoz - úgynevezett NTP-időforráshoz - szinkronizálnak, amelyek többnyire atomóráktól vagy műholdas rendszerektől kapják az információt. Ezek azonban szintén számítógépekkel és nyári-téli óraátállítási táblázatokkal dolgoznak. "Vagyis összetett problémával nézünk szembe, amire fel kell készülni, és fel kell készíteni az informatikai rendszereket is" - véli az IT-szakember.
A közlekedésben és az egészségügyben is gond lehet
"Azon rendszerek, amelyek nem kapják meg a frissítéseket, nem tudnak majd arról, hogy már nem kell állítani az órán, így idejük eltérhet a már frissítettekétől. Az eltérő időkezelés az egyre inkább digitalizálódó pénzügyi világban, államigazgatásban, közlekedésben, egészségügyben vagy logisztikában is okozhat jelentős problémákat" - figyelmeztet Varga Viktor, aki szerint az időkezeléssel kapcsolatosan minden egyes gépet érdemes ellenőrizni és a rendszereket időben frissíteni.
Minden egyes tagállam maga határoz?
Természetesnek is vehetnénk, hogy az átállítás kapcsán a számítógépek operációs rendszerét, az NTP-szerverek szoftverét, az atomórák firmware-ét és az egyéb mobil eszközök szoftvereit frissítésekkel automatikusan hozzáigazítják majd a változáshoz. Az automatikus frissítésekkel azonban a Netlock szerint két probléma is lehet:
Egyrészt mivel minden egyes tagállam maga határoz, hogy nyári vagy téli időszámítást választ majd, és nem látható, hogy mikor lesz - illetve: lesz-e - egyetértés a kérdésben, ezért minden tagállami döntéshez alkalmazkodni kell. Másrészt számos rendszer nem frissül automatikusan: a Windows XP-t például még viszonylag széles körben használják, de ahhoz már nem fog automatikus frissítés érkezni. Pedig számos fontos eszköz - például a bankjegykiadó automaták jelentős része is - ezzel működik. Ezen rendszereknél mindenképpen szükség lehet manuális beavatkozásra.
