Milyen fertőzések terjedhetnek madarakról emberekre? Részletek itt.
A Roaring Springben élő férfi éppen a családi birtokon sétálgatott, amikor egy különös madárra lett figyelmes: a hím egyed éneke leginkább egy barkós lombjáróéhoz hasonlított, ugyanakkor a külső megjelenése egy aranyszárnyú és egy kékszárnyú hernyófaló egyvelegének tűnt. Néhány fotó és videó elkészítését követően a fellelkesült természetbarát azonnal kapcsolatba lépett a Cornell Egyetem evolúcióbiológiai kutatórészlegével.
Barkós lombjáró - a különleges pennsylvaniai hibrid énekét örökölte az apjától"Igyekeztem a lehető legértelmesebb módon megfogalmazni a levelemet, nehogy azt higgyék, hogy rögeszmés vagyok. Persze, a felvételek segítettek. Egy héttel később el is látogatott hozzám David Toews kutató. Sikerült újból rátalálnunk a madárra, sőt, vérmintát is tudtunk tőle venni, illetve feljegyeztük az egyéb alapvető paramétereit. Mondanom sem kell, hihetetlenül izgalmas és érdekes reggel volt az számunkra. Néhány nappal később aztán kaptam egy üzenetet Dave-től, amiben elmondta, hogy beigazolódott a sejtésem: egy három fajból létrejött hibridre bukkantam" - foglalta össze a történteket Lowell Burket.
Sohasem látott jelenség
Az ősi egyiptomiak egyik kedvenc madara volt, szárnyát akár 2,5 méter szélesre is ki tudja tárni - mit érdemes tudni a papucscsőrű gólyáról? A témáról bővebben ide kattintva olvashat.
"Rendkívül ritka az ilyesmi" - hangsúlyozta David Toews, a Cornell Egyetem ornitológusa. "A genetikai analízis kimutatta, hogy az anya egy kékszárnyú és aranyszárnyú hibrid volt, avagy egy úgynevezett Brewster-hernyófaló, amely sikeresen szaporodott egy hím barkós lombjáróval" - tette hozzá. A szakember kitért rá, hogy a kék- és az aranyszárnyú hernyófalók kereszteződése igen gyakori a természetben, mi több, a jelenség lassan az utóbbi faj eltűnéséhez vezethet az Egyesült Államok Appalachia régiójában. Ugyanakkor e fajok és a barkós lombjáró hibridjéről egészen eddig nem született feljegyzés. Ezzel együtt a jövőben egyre többször fordulhat elő ilyesmi, mivel a régióban fokozatosan csökken az újvilági poszátafélék családjába tartozó madárfajok populációja, ami megnehezíti a társkeresést a szaporodás során.
"Mivel a hibridizáció egy egyébként igencsak csökkenő aranyszárnyú hernyófaló populációban történt, így mindez arra utal, hogy a nőstények igyekeznek a legjobbat kihozni a rossz helyzetből. Emellett azt is beigazolják a történtek, hogy az újvilági poszátafélék a fajok hosszú ideje történt szétválását követően is még mindig kompatibilisek egymással genetikailag" - mutatott rá a kutató.
Forrás: petmd.com; news.cornell.edu