A válasz egyértelmű, hiszen éppen a mostani eset bizonyítja, hogy transzplantációval átvihető a rák egy másik ember testébe. A kérdés csak a kockázat mértéke. Az orvosok a mostani esettel kapcsolatban is hangsúlyozták, hogy rendkívüli dolog történt. Arra ugyanis, hogy három ember haljon meg mellrákban, miután mindegyikük kapott egy szervet ugyanattól az adományozótól, szinte nulla az esély.

Transzplantációval a donorok olykor a betegségeiket is átadják

Az 53 éves szervdonor 2007-ben halt meg stroke miatt, és korábban olyan nyilatkozatot tett, hogy halála esetén tüdejét, máját, veséjét és szívét beültethetik a rászorulóknak. A transzplantáció után 16 hónap és 6 év közötti időszakban négy betegnél diagnosztizálták a rákot. A négy közül hárman meghaltak a kór következtében. Az esetet ismertető American Journal of Transplantation arról is beszámolt, hogy a negyedik páciens túlélte a szervbeültetés nem várt következményeit, miután a sebészek eltávolították szervezetéből a veszélyes vesét, és kemoterápiában részesült.

A tesztelés a lényeg

A Baden-Württembergben működő Tübingeni Egyetem és az amszterdami VU Egyetem orvosi központjának esettanulmánya azt írja, hogy ez a rendkívüli eset rámutat a donoreredetűemlőrákgyakran halálos következményeire. Különösnek találták, hogy a beültetést megelőző rákteszteken az orvosok nem észlelték a tumorsejteket a szervekben, másrészt szokatlan, hogy az egyik esetben a rák hat év után fejlődött ki.

A tanulmány szerzői hangsúlyozták, hogy az esetek túlnyomó többségében az adományozott szervekben a szűrések felismerik a betegségeket, és a donor rákos megbetegedésének esélye mindössze 0,01-0,005 százalék. Azaz minden 10-20 ezer szervátültetésből egynél lehet hasonló problémával számolni.


Egy 42 éves nő, aki a donor tüdejét kapta meg, kórházba került, miután szervei nem működtek megfelelően. Az orvosok úgy találták, hogy a tüdejéből kiinduló mellrákja van, amely átterjedt a csontjaira, és később megtámadta a máját is. A későbbi vizsgálatok kimutatták, hogy a mellráksejtek az adományozott tüdőn keresztül léptek be testébe.

Az orvosok figyelmeztették a 32 éves férfit és a 62 éves nőt, akik a donor veséit kapták meg, hogy a transzplantáció során rákos sejtek is a szervezetükbe juthatnak, de a teszteken nem észlelték a veszélyt. A férfinál később felfedezték a rákos megbetegedést a vesében, amelyet eltávolítottak, a beteg állapota pedig javulásnak indult. De az asszony esetében a rákot öt évvel később diagnosztizálták, és két hónappal azelőtt meghalt, hogy az orvosok bejelentették volna az esetet. Egy 59 éves nőnél, aki a májat kapta meg, szintén kialakult a rákos megbetegedés, de elutasította a szerv eltávolítását a súlyos szövődményektől való félelme miatt. A rák később áttétessé vált, ami a halálát okozta.

Kiiktatott immunrendszer

A szerzők úgy vélik, hogy a vérellátás nélkül maradó meleg szervek tárolása segíthetett a tumorsejtek terjedésében. Ráadásul a kilökődés meggátlására a betegeknek adott immunszuppresszív gyógyszerek hozzásegítették a tumoros betegséget, hogy észrevétlen maradjon.

Dr. Frederike Bemelman a holland akadémiai orvosi központ professzora, az esettanulmány társszerzője a Newsweek szerint hangsúlyozta, fontos, hogy a közönség emlékezzen erre a ritka esetre. "Több mint húsz éve tartó gyakorlatomban ez az eset különleges, amiből arra lehet következtetni, hogy a donorszervek elfogadása és átvizsgálása jelenleg nagyon jól működik. Azonban amikor egy ilyen eset megtörténik, meg kell fontolnunk a donorszerv eltávolítását, hogy minden immunszuppresszív gyógyszer leállítható legyen, ezáltal azimmunrendszervisszaállíthassa magát, és immunválaszt indítson a tumorsejtek ellen" - mondta a kutató.

Mit mutatnak a statisztikák?

Sok esettanulmány számolt már be arról, hogy a transzplantációval a rák átvihető a befogadó beteg szervezetébe. Az Israel Penn nemzetközi transzplantációs tumorregiszter több mint 30 év adatai alapján megállapította, ha egy donor rákos volt és felhasználták a szerveit, az esetek meglepően magas, 43 százalékos arányában a betegséget is átültették. A vese-, a méh- és a bőrrák volt a leggyakrabban átültetett típus - írja a Washington City Paper magazin.

A lehetőség mindenki számára adott, hogy megtiltsa szervei halála utáni felhasználását, sokan erről a jogukról azonban egyáltalán nem tudnak. Így előfordulhat, hogy valaki úgy válik donorrá a halála után, hogy ez valójában személyes akarata, hite, meggyőződése ellen való. De ennek ellenkezője is előállhat dacára annak, hogy ezt jogilag - néhány kivételtől eltekintve - semmi sem indokolja, az orvosok kegyeleti okokból gyakran mégis megkérdezik a hozzátartozókat, hozzájárulnak-e elhunyt szerettük szerveinek kivételéhez és átültetéséhez. Részletek!

Ezzel szemben a beültethető szerveket koordináló amerikai szervezet, az UNOS szerint az általuk megvizsgált rákos donorokból átültetett 1276 szerv következtében nulla daganatos megbetegedés alakult ki. Egy felülvizsgálat azonban kimutatta, hogy az e vizsgálatban szereplő daganatok többsége alacsony kockázatú volt. Egy másik amerikai tanulmány, amely az 1994 és 2001 közötti 108 ezer transzplantáció adatait elemezte, mindössze 21 átültetés nyomán kialakult daganatról számolt be.

Az is kiderült a statisztikákból, hogy a transzplantációval szerzett rákos megbetegedések kilátásai elég rosszak. Ha el is távolítják a beteg szervet, a páciens egy újabb nagyon megterhelő műtéten esik át, és visszakerül a korábbi, transzplantációt kívánó, azaz rossz helyzetbe. De a túlélési statisztikák sem biztatóak, a melanómás betegeknek például 72 százaléka halt meg a transzplantáció utáni 30, a tüdőrákosok kétharmada pedig a műtét utáni 20 hónapon belül.


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!