A futurológusok már évek óta komolyan előrejelzik, hogy sor fog kerülni az emberi egyedek képességeinek kibővítésére? jobban fogunk látni, hallani, és gyorsabban is gondolkodunk majd. A kiborgok világa még messze van, de a beültetett intelligens technológiák nagyon is velünk élnek. Vannak olyan mozgásszervi implantátumok, amelyeket az agy képes vezérelni, léteznek igen fejlett pacemakerek, amelyek nemcsak felügyelik a szívműködést, de számos adatot is szolgáltatnak róla, ahogy működnek a fájdalomcsillapításban szerepet játszó idegstimuláló eszközök is stb. Ezekkel kapcsolatban semmiféle ellenérzés nem alakult ki az emberekben, hiszen nyilvánvalóan a segítségükre vannak.
Egy kis chip a bőr alá, és indulhat az adatszolgáltatás
Más a helyzet azonban az általános célú beültetett mikrochipekkel, amelyek személyes adatainkról és egészségi állapotunkról, kezeléseinkről, hajlamainkról, genetikai örökségünkről stb. adnának információkat. Felesleges magyarázni, hogy például egy súlyosan cukorbeteg vagy szívbeteg ember számára mekkora segítséget jelentene egy utcai rosszullétnél, ha a mentősök egy szkennerrel azonnal le tudnák olvasni az összes szükséges adatot a megfelelő beavatkozáshoz. De e chipek más előnyökkel is szolgálnának. Egy pár évvel ezelőtti svédországi projektben a beültetett kommunikációs chipekkel a több ezer résztvevő működésbe hozhatta a háztartási eszközeit, hozzáférhetett számítógépekhez, ajtókat nyithatott ki, vagy éppen elindíthatta az autóját. Azaz e megoldások lényegesen átalakíthatnák az emberek életét.
Ez a fajta kommunikáció egyáltalán nem ismeretlen nálunk. A kis hatótávolságú rádiókommunikációt (NFC) és rádiófrekcvenciás azonosítást (RFID) használó chipek például széles körben elterjedtek a háziállatok azonosítására: megtudható róluk, hogy ki az állat gazdája, és hogy milyen betegségek ellen kapott az állat oltást. De nemcsak a háziállatoknál találkozunk nap mint nap ezzel a megoldással, hiszen a bankkártyák zöme is már így kommunikál a pénztárak termináljaival.
Sokan félnek még tőle
Az RFID és az NFC emberekbe ültetett eszközei még azért nem terjedtek el széles körben, mert sokan félnek a rádióhullámok okozta betegségektől, és legalább annyian attól, hogy illetéktelenek hozzájuthatnak az adataikhoz, akik képesek lehetnek a testüket is meghekkelni és kárt tenni bennük. Érdekes, hogy a sokkal erősebb rádiójelek használata nem gátolta meg a tömegeket, hogy belevessék magukat a mobiltelefonos kommunikáció élvezetébe. A mobiltelefon, különösen az okostelefon ugyanis sokkal szexibb jószág, mint egy bőr alá ültetett chip, amely csak akkor válaszol, ha (szakemberek, orvosok) megkérdezik. Mellesleg ahogy a mobileszközök egészségi ártalmait sem sikerült igazolni, úgy az RFID chipekét sem: ma már teljesen veszélytelennek tartják ezeket.
Az azonosítóchipeknek igen sok előnyük van, ami felülírhatja a személyes adatok integritásának sérülése miatti félelmeket. Ha alkalmazásuk jogi környezetét tisztázni tudják, jelentősen felpörgetheti a humán chippiacot, amelyet szakértők jelenleg úgy jellemeznek, hogy tyúk-tojás problémával küzd. Ahhoz ugyanis, hogy szélesebb körben elterjedhessen a technológia, sok hasznos fejlesztésre van szükség, de ezek csak akkor jelenhetnek meg, ha már elég nagy a piac, amelyre dolgozni érdemes. Amikor azonban egy megoldás szabványossá válik, hirtelen megnő az érdeklődés iránta. Jó példa volt erre az Android mobilplatform, amely gyorsan képes volt áttörni a kritikus határon, és hatalmas ökoszisztéma nőtt rá rövid időn belül.
Egy amerikai technológiai cég, a Three Square Chip orvosokkal összefogva már fejleszti azt a chipet, amely valós időben képes információkat közvetíteni hordozója állapotáról - számolt be róla a The Atlantic. A vállalat vezetője, Patrick McMullan szerint ennek jelentőségét jól mutatja, hogy a szívbetegek jelentős része csak akkor szerez tudomást róla, hogy valami baja van, ha már kórházba vagy jobb esetben a körzeti orvoshoz került.
Egy éven belül kész lehet az első valós időben közvetítő chip
A cég szakemberei szerint egy kicsit több mint egy éven belül képesek lesznek nyomon követni az eszközt viselő életjeleit, de a fejlesztések itt nem állnak meg: további funkciókat fejlesztenek a chiphez. McMullan reméli, hogy az emberek hamarosan fontolóra veszik az orvosi információik tárolását a titkosított RFID-chipeken. Azt is szeretné elérni, hogy a GPS-alapú chipeket elérhetővé tegyék a súlyos demenciában szenvedők nyomon követése érdekében a családok számára. De a nyomon követhető chipeknek a bűnmegelőzésben is fontos szerep juthat, például a gyermekkereskedelem vagy az emberrablások kivédésére.
Diabétesz és egyéb betegségek diagnosztizálását segítő, karon hordható izzadságelemző készüléket fejlesztettek ki amerikai kutatók. A készülék begyűjti az izzadságot, elemzi, majd okostelefonon keresztül továbbítja az eredményeket egy szerverre a további analízis és a diagnózis felállítása céljából. Részletek!
Az ilyen chipekkel azonban nem csak akkor lehet visszaélni, ha a rajtuk lévő adatokat ellopják. Voltak cégvezetők, akik a munkavállalóik nyomon követését akarták ezekkel megoldani. Sőt elhangzottak olyan javaslatok is, hogy az idegen országból érkező munkavállalókat is chipezzék be. Ezeket az elképzeléseket azonban sehol sem fogadták el, sőt van, ahol (például több amerikai államban) ezt már kifejezetten tiltják. Ha a tiltás általánossá válik, akkor ez az egészségügyi felhasználás útját is megnehezítheti. Például nehéz lesz egy demens ember beleegyezését kérni a chip beültetéséhez. De ezek az aggályok aligha állíthatják meg egy potenciálisan igen erős, és ha jóra használják, valóban nagyon hasznos technológia előretörését. Mindenesetre a technológia alkalmazásáról a közeljövőben nagy viták várhatóak olyan országokban, így az Európai Unióban is, amelyek érzékenyek a személyes adatok védelmére.
